Louis
Álmosan nyitottam ki a szemeim. Halk horgolást hallottam a
bal oldalamról. Liam ott feküdt békés arccal. Biztos tegnap áthívtam,
sokat ihattam ezért nem emlékszem semmire
meg emiatt lehet a borzalmas fejfájás és szédülés. Felálltam és belépdeltem a fürdőszobámba,
hogy lemossam magamról a tegnapi
piszkot. A meleg víz égette a bőröm, de fel is frissített. Egy alsóba bújva vizes
hajjal lépkedtem lépegettem a konyha felé.
Épp a serpenyőt vettem elő, hogy rántottát készítsek magamnak és Liamnek mikor hangokat
hallottam a nappali felől. Nem ismertem
fel őket így a serpenyővel a kezembe közelítettem meg a kanapét ahol két idegen
fiú beszélgetett. Mögéjük osontam és egy
hírtelen mozdulattal fejbe vágtam a serpenyővel mindkettő.
- Aaúú bazd meg ez mért kellett? – nézett rám egy smaragd zöld
szempár.
- Kik vagytok?
- Louis!! Mi az istenfaszát csináltál már megint?! – lépett be
Liam is.
- Te ismered őket?
- Igen ahogy te is. – sóhajtott.
- Mi volt itt tegnap este?
- Buli, megünnepeltük,
hogy megint Niall nyert.
- Ó sajnálom nagyon fájt?
- Igen. – szóltak egyszerre a tarkójukat simogatva.
- Bocsánat nem emlékszek semmire. Louis Tomlinson. – nyújtottam a kezem.
- Zayn Malik.
- Harry Styles.
- Éhes vagyok együnk. Liam csinálsz kaját. - néztem rá kérlelően.
- Te vagy a házigazda.
- Deee.. – nyújtottam meg az e betűt. – Nekem fáj a fejem.
- Akkor mi mit mondjunk. – akadékoskodott Harry.
- A száj alap állásba göndörke. – villantottam szívdöglesztő mosolyt.
- Velem ne kötözködj nem félek tőled simán leüthetnélek. - magasodott felém kihasználva azt, hogy
mennyivel alacsonyabb vagyok.
- Ne beszélj, így velem
a saját házamba. Különben is honnan veszed, hogy nyernél ha ellenem
játszol. Egy mozdulat és már alattam
feküdnél. Még egy szó és ki is próbálhatjuk.
- Inkább megcsinálom a reggelit.
- Én meg felöltözök. – fújtattam még mindig a göndöre.
- Jól is teszed senki nem kíváncsi a testedre.
- Mit mondtál. Igenis jó testem van és mindenki szereti
nézni. Az, hogy neked rossz az ízlésed
nem az én gondom.
- Nincs baj az ízlésemmel. A vékony kis tested és borzos hajad
meg kék szemeid senki figyelmét nem keltik fel nem csodálom, hogy nem feküdtél
le az este senkivel.
- Mit ha a te göndör fürtjeidre és a kidolgozott testedre tapadnának a nők vagy a pasik. – nevettem el a végét.
- Igenis tapadnak rám!
- Persze.
- Fogd már be! – lökött meg.
- Ne mondj ilyeneket a házamba. – ugrottam rá.
A hirtelen érkezett súlyomtól elterült a földön én meg rajta
kötöttem ki. Felültem a csípőjére és épp
ütni készültem mikor egy ajtó nyitódásra lettem figyelmes. Harry kihasználta a
figyelmetlenségem és megfordította a
helyzetet.
- MI a fasz folyik itt? – kúszott a tudatomig a barátom
hangja.
- Ó hali Niall. – löktem le a göndört magamról.
- Mi folyik itt?
- Niall. – kezdte Zayn a kanapéról, fel sem tűnt, hogy leültek rá.
- Te mégis mér vagy itt?
- Niall én..
- Ki a francnak képzeled magad, hogy neki esel a barátomnak a
saját házába? – intézte a szavait Harrynek. – Te meg csendben tűrőd, hogy
Louist megalázzák a legjobb barátod. Na a legrosszabbat utolsónak hagytam. Zayn itt töltötted az éjszakát? Nem is érdekel
de most szépen eltűnsz innen és a göndört is viszed magad. Ha még egyszer meglátlak Louis vagy Liam közelébe beverem azt a csinos
kis képed. Értve vagyok!! Ja és valaki
mondjuk Liam csinál nekem most gyorsan egy rántottát!
- Niall nyugodj le! – szólt rá Liam. Nem tudom, hogy volt
hozzá bátorsága én még egy óra múlva se mernék még csak ránézni sem.
- A fasz nyugszik le. Legalább neked lenne annyi eszed, hogy
nem állsz szóba velük.
- Niall ők jó fejek beszélgess velük!
- Látom milyen jó fejek. Az egyik neki esik a legjobb barátomnak a
másik meg nem képes felfogni, hogy csak megdugtam és kész.
- Niall kérlek.
- Ne próbálj nyugtatni! Hozzám ne érj! Liam húz a közelemből! Hagyj békén! – ütött bele a falba úgy hogy a
keze nyoma ott maradt.
- Elég! – szóltam közbe. -
Mindenki lenyugszik a büdös picsába. Harry és Zayn hazatakarodik, de
előtte megadják Liamnek a telefonszámukat.
Niall leül és befogja a pofáját és a falat ki fogja fizetni nekem. Liam
meg kikíséri a vendégeink. Én meg elmentem felöltözni. Most mindenki dolgára! –
üvöltöttem a végén.
- Gyertek srácok. –mosolygott Liam a fiúkra.
Még engem is meglepett, hogy mindenki hallgatott rám el se
hiszem. Eddig mindig csak kiröhögtek. A szekrényemből
kivettem egy bemelegítő alsót és egy pulcsit majd visszaslattyogtam az
étkezőbe. Liam kaját csinált Niall meg maga élé bámulva ült. Csendben letettem
a seggem és várakozva néztem a szőke barátomra.
- Mi van?
- Az van, hogy egy kurva
nagy fasz vagy.
- Mért is?
- Meg se akarod ismerni.
- Mért akarnám megismerni?
- Mert azok után, hogy sokszor aláztad már a porig ő még mindig itt van és próbál
jó képet vágni az egészhez pedig senki sem hibáztatná azért ha feladja. Viszont nem fogja mert valami különös oknál
fogva beléd szeretett én sem értem egy kutya nem szeretne beléd. – sóhajtottam.
- Nem kértem, hogy kioktass. Azt csinálok amit akarok. – mosolygott önelégülten.
- Hát persze. Liam mikor lesz kaja?
- Most . – tette elénk.
Csendben falatoztunk
mikor megcsörrent a Liam telefonja. Hangosan beszélt majd felém
nyújtotta a készüléket.
- Haló?
- Louis?
- Igen.
- Öhmm bocsánat, hogy neked estem. – motyogta a telefonba göndörke.
- Semmi.
- Engesztelésül eljössz velem és Zaynnel cicát venni?
- Én?
- Igen. Tudom nem egy rossz fiúhoz illik, hogy cicát nézzen egy hülyegyerekkel, de örülnék ha
jönnél vagyis örülnénk és jó ez hülye…
- Megyek. – vágtam a szavába.
- Tényleg?
- Igen. Hol és mikor?
- 2 óra múlva a parkba.
- Oké ott leszek. Szia.
- Szia. – tette le a készüléket.
Egy órakor neki kezdtem felöltözni a szokásos fekete csőgatya
szürke póló kombinációmat vettem fel és már indultam is a parkba természetesen
motorral. Imádom azt ahogy száguldozva az utakon a hajam kap a szél olyan irreális érzés.. A
járgányom magam mellett tolva sétáltam be a parkba. A két fiatal fiút egy nagy tölgy mellett
láttam meg épp olvastak mindketten egy könyvet borzalmas bagázs. Kuncogtam el magam. Felkapták a fejüket a
hírtelen jött hangra majd egyszerre mosolyodtak el.
- Eljöttél?
- Amint látjátok. –
mosolyogtam.
- Nem is vagy olyan, mint elsőre tűntél. – morfondírozott a fekete.
- Én nem vagyok Niall.
- Hát sajnos nem. – mosolyodott el szomorúan én meg próbáltam
visszaszívni amit mondtam , nagyon megkedveltem ezt két srácot.
- Nem szomorkodj egyszer úgyis észhez tér. Viszont egy dologra
megkérlek bármit mond vagy tesz felejtsd
el és tarts ki mellette oké?
- Próbálom észben tartani.
- Na nem azért jöttünk, hogy cicát nézzünk?
- De.
- Akkor nyomás.
Az állatkereskedésig be sem állt Zayn szája állandóan
Niallről beszélt már értem mért ilyen ingerlékeny a göndör én se bírnám sokáig
egy huzamba ezt hallgatni. A
kereskedésbe egyből a kiscicákhoz vezetek minket. Leguggoltunk mindannyian a megfelelőt
keresve igaz én nem ismertem túlzottan Harryt. A lábamhoz somfordált egy kék szemű szép
szürke kiscica valahogy magamra emlékeztetett. Oda bújt hozzám, de amikor meg
akartam simogatni felfújta magát.
- Ő kell. – ugrándozott a göndör.
- Melyik? – néztünk rá.
- Az aki Louis lábánál van.
- Nem engedi, hogy megsimogassam nem lesz ő jó neked. – akadékoskodtam.
- Megnézzem. – guggolt elém.
A cicához intézet néhány szót majd nagy tenyerét a kis jószágra
helyezte aki dorombolva bújt hozzá.
Felkapta az állatot majd az eladóra nézett.
- Mennyi lesz?
- Ingyen a tiéd eddig senki közelébe nem ment és nem engedte meg, hogy megsimogass
valaki, sok kislányt siratott meg pedig nagyon szép cicus, ő kiválasztott
titeket.
- ÓÓ nagyon köszönjük. – ölelte magához az eladót a cicával
együtt.
- Nem tesz semmit. – mosolygott a hölgy. – Mi lesz a neve? Fiú
cica.
- Lou. – mondta ki némi
gondolkozás után.
- Mi? Mért?
- Mert rád emlékeztet és, így már a neved is birtokolja. –
pirult el.
- Fiúk nekem mennem kell. Sziasztok.
A motorra felpattanva sietem haza ahol Niall várt, hogy
elvigyen dolgozni a közeli sikátorhoz. Nem szeretek oda motorral járni így inkább mindig elvitettem
magam Niallel. A sikátorba leszálltam a járgányáról és belekezdtem a
munkámba.
