8.rész

A házba beérve Jade kapta el a kezem és húzott vissza az udvara. Se szó se beszéd egyszerűen lesmárolt majd pofon vágott.

- Mi a szar? – néztem rá döbbenten.

- Magamra akartam vonni a figyelmed. – mosolygott.

- Így?

- Mér, hogy kellett volna?

- Mondjuk  úgy hogy a nevemen szólítasz! – akadtam ki.

- Az túl sablonos nekem.

- Jade én szerintem most..

- Figyelj már rám! – rázta meg a vállam.

- Oké!

- Na szóval mi a jó büdös picsát csináltál te tegnap este. – ütötte meg minden szónál a karom.

- Én? – dörzsölgettem a fájú végtagom.

- Nem,  a kiskutyámról beszélek borzalmasan rossz kutya.. jó hogy te!

- Te tudod mi történt Niall és Perrie között? A teljes sztorit nem csak azt amit Perrie mondott. Tuti, hogy valamit eltitkolt.

- Zayn…

- Kérlek mond el!

- Nem tehetem. – nézett rám bocsánat kérően.

- Nagyon fontos lenne.

- De Zayn Perrie megtiltotta.

- Jade. – nyögtem a nevét.

- Ne mond így a nevem!

- Szeretlek. – próbálkoztam.

- Zayn nem fogom elmondani.

- Jó. –vágtam be a durcit.

- Ne haragudj nem árulhatom el a nővéred. – ölelt meg.

- Szerintem most menj el. – bújtam ki a karjai közül.

- Ahogy szeretnéd. Szia Zayn.

- Viszlát Jade.

Amint elment  bementem a házba és helyet foglaltam a kanapén Liam és Louis között.  Körül néztem és megakadt a tekintetemen Harryn  aki épp akkor huppant le Louis mellé és fogta meg a kezét majd egy lágy puszit lehelt az arcára.

- Ti? Ti… most? -  kérdeztem összezavarodva.

- Mi az Zayn? – mosolygott Lou.

- Együtt vagytok?

- Mondhatni. – pirult el a legjobb barátom.

- Nem hiszem el hamarabb lett barátod mint nekem pedig te eddig nem is buktál a fiúkra.

- Ez van haver. – veregedte meg a hátam Liam. – Szerintem én húzok délután van egy ügyem, gyilkosság biztos vagyok benne, hogy  bűnös az alak, de ezt nem hallottátok az én feladatom az ellenkezőjét bebizonyítani.  Sziasztok.

- Csá fater.  – ordította Louis.

- Szia Liam. – kiáltottunk Harryvel is utána.

- Niall?

- Hazament azt mondta van egy fontos dolga amit el kell intéznie. – csókolgatta Louis Harry nyakát.

- Oké. Na mit csinálunk?

- Mi a szobámban  leszünk te azt amit akarsz  . –  mondta Louis és húzni kezdte Harryt a hálója felé.

- Ezek szerint ezt. – nevetett Harry.

- Ez kedves volt. – motyogtam magam elé.

Én is visszavonultam a szobámba és ledőltem a pihe puha  ágyamra.  Benyomtam a tv-ét és valami értelmetlen agyromboló műsort kezdtem nézni. A tevékenységemet hangos nyögések zavarták meg.  Felkeltem az ágyamról és Louis szobája felé indultam. Egy ideig  az ajtó előtt hallgatóztam majd leesett, hogy mi a szart is csinálhatnak.

- Fújj! – kiáltottam fel akaratomon kívül.

- Hallottad? – kérdezte az ajtón túl a legjobb barátom.

- Mit édesem?

- Mindegy. Csókolj meg!

- Örömmel.

Úgy döntöttem inkább jobb ha most elmegyek. Természetesen  ki máshoz indulhattam volna ha nem Niallhöz.  Boldogan szeltem az utcát. Újra lejátszódott bennem ahogy azt mondja érez valamit irántam. Mosoly terült szét az arcomon.  A házhoz érve kopogtam, de senki nem nyitott ajtót.  Vártam egy darabig majd megnéztem nyitva van-e. Szerencsémre kitárult az ajtó  és beléptem rajta. Gondolkodás nélkül indultam el a szobája felé. Minél közelebb értem annál jobban erősödtek a hangok. Mire az üvegajtóhoz értem tisztán hallottam a nyögéseket és az üvegnek hála tökéletes rálátásom volt az eseményekre is. Csak álltam ott és néztem ahogy Niall egy  lány társaságát  élvezi. A lábaim földbe gyökereztek meg se bírtam mozdulni. Forró könnycseppek húztak csíkot az arcomon.  A lány észre vett és megkocogtatta a szőkeség vállát. Niall rám kapta a tekintetét. Nem állt le ugyan úgy mozgott a csajba, de közbe végig az én könnyes szemeibe nézett. Megráztam a fejem és sarkon fordultam. Alig láttam valamit, de minél hamarabb el akartam tűnni innen.  Újra és újra magam előtt láttam ahogy mozog benne.  Az ajtónál egy kéz kapott el ami visszarántott. Szembefordultam a tulajdonosával. Niall alsónadrágba  nézett farkas szemet velem.  Már egy felöltözött fiatal nő sétált le a lépcsőn.

- Nem értem mér kell elmennem eddig minden olyan jó volt? – nézett a szőkére.

- A hangsúly az eddig-en  van szóval viszlát. –mondta meg sem szakítva velem a szemkontaktust.

- Oké. – fújtatott a lány.

Megszakítottam a szemkontaktust és a csajra néztem. Igazán szép. Hosszú vöröses haja egyenesen omlik a vállára. Gyönyörű kifejező zöld szemei csak úgy villogtak mikor rám terelődött a figyelme. Az alkata is remek hosszú vékony lábak lapos has és ott gömbölyű ahol kell neki. Az arca teljesen tiszta semmi szeplő vagy bőr hiba. Smink sincs rajta ami nagyon ritka. Egy fehér egybe ruhát visel ami leér a bokájáig és egy napszemüveg van a hajába tolva. Tökéletes nő.

- Még mindig itt vagy? – emelte a kék szemit a lányra.

- Már nem. Viszlát Niall.

- A soha viszont látásra Nicola.

- Hát persze. – morgott ezek szerint Nicola. – Már vagy 2 éve mondod ezt  után meg felhívsz, hogy újra megfektess. Jó érzés a szabályod kivételének lenni. – mosolyodott el a végére.

- Most menj el. –hajtotta le a fejét Niall.

- Oké. Örültem a szerencsének szépfiú. – húzta végig hosszú  fehére manikűröztetett ujjait az államon. – Niallnek meg van a számom ha társaságra vágysz.  – kacsintott.

- Nicola!

- Jól van itt se vagyok. –nevetett és becsapta maga után az ajtót.

Nem szólalt meg egyikünk sem. Kerültem a szemkontaktust a  padlót vizslattam.  Niall benyúlt az állam alá és felemelte a fejem.  

- Miért jöttél? – kérdezte kedvesen.

- Miér fontos ez neked?

- Ez az én házam nem jöhetsz csak úgy kényed kedve szerint ide! Jogom van tudni mi a faszért jöttél ide és zavartad meg a dolgom.  – emelte fel a hangját.
Rühellem a hangulat ingadozásait.

- Mér feküdtél le ezzel a lánnyal?

- Rohadtul nem tartozok neked elszámolással! – jött ki teljesen a sodrából.

- Azt hittem mostantól minden más lesz.

- Zayn ezt te sem gondolod komolyan.  – rázta meg a fejét.

- Mér ne gondolhatnám komolyan?

- Talán mert én Niall vagyok.

- Azt mondtad érzel valamit irántam. – hajtottam le fejem.

- Nem tagadom mondtam ilyet. Viszont nem fogadtam hűséget.  Igen rohadtul bejössz te vagy Nicola kivételével az egyetlen aki bármikor képes beindítani sőt te vagy az egyetlen Nicolának sem megy mindig. Bármikor képes lennék benned elélvezni, de ez nem azt jelenti, hogy szeretlek és soha többé nem dugok meg mást csak téged az nem én lennék. Elméletileg szeretsz ugye? – kérdezte én meg bólintottam. – Akkor mi a faszért akarsz megváltoztatni? Ha szeretsz akkor abba a személyiségembe szertél bele aki minden mozgó lényt megdug és kibasszotul nincs szíve.  Nem értem mit problémázol ez az én életem úgy élem ahogy akarom és én élvezni szeretném.

- Tudod én mit akarok? Téged, de már kezdek beletörődni, hogy soha nem leszel csak az enyém. – szólaltam meg egy kis idő után.

- Meglehet, hogy beléd szeretek, de én akkor sem tudnám azt nyújtani amit te szeretnél.  Nem fogok boldogan piknikezni veled egy mezőn vagy örök hűséget fogadni. Az nem én vagyok és ha neked erre van szükséged szerintem hagyjuk egymást. Nekem van egy sebem amit ha befoltozok sem fogok tudni megváltoztatni és más lenni, ez vagyok én és tudom, hogy neked más kell ezért a te érdekedbe szerintem menj el és soha többé ne gyere vissza.

- Igazad lehet. Jobb mindkettőnknek ha  eltűnök és csak egy emlék maradok számodra egy srác akinek játszottál az érzelmeivel. Viszlát Niall ígérem többé nem látsz.  – mondtam ki az első gondolatom.

- Szia Zayn.

Kiléptem az ajtón és a könnyeimet törölgetve indultam el Louis házához. Odaérve felmentem a szobámba és minden cuccom összepakoltam majd elhagytam a helyiséget.  Egy helyre mehetek és reménykedtem benne, hogy visszafogadnak. Egész úton egy kavicsot rugdostam magam előtt. A kapunkhoz érve nagy levegőt vettem és csengettem. Perrie jött ki az ajtón vörösre sírt  szemekkel. Amint meglátott a nyakamba vettette magát.

- Szeretlek Zayn!  Követem el hibákat a múltba nagyon sajnálom  is őket. Szeretlek és nem akarlak elveszteni. – sírt.

- Én is szeretlek. – öleltem át. – Menjünk be.

Lágyan elmosolyodott és letörölte a könnyeit. A kezemnél fogva húzott be az épületbe ahol még egyszer megölelt.  Otthon voltam. Ott ahová tartozom egy szerető család körében, de egy valami hiányzott mellőlem vagyis egy valaki. Egy szerető társ aki bármire képes értem és csak én létezek számára.

  

7.rész

A házunk elé gördült a kocsival. Gyorsan ki akartam pattanni, de  Liam elkapta kezem. A melegséget árasztó barna szemeibe néztem. Egy halvány mosoly bujkált a szájjá szélén.

- Biztos, hogy itt most jó neked?

- Igen. Valamit el kell intéznem.

- Zayn ne csinálj hülyeséget. Niall egy gyökér balfasz bármit is tett nem éri meg kockáztatni.

- Tudom mit csinálok. – rántottam ki a kezem a szorításából.

- Zayn… - kezdte volna el a következő mondatát, de rácsaptam az ajtót. – Pontosan olyan vagy mint ő. - hallatszódott ki a kocsin keresztül is.

Berohantam a házba nagyon fájt a fenekem, de ez sem tántorított el a célomtól. Berontottam a nővérem szobájába. Senki nem fogadott a hálóba. Lassan kinyílt a fürdőszoba ajtó és ő csoszogott ki rajta.  Döbbenten nézte a feldúlt ábrázatom.

- Öcsi minden rendbe? – kérdezte engem vizslatva.

- Ismered Niall Horant? – szegeztem neki a kérdést.

- Mért kérdezed? – nyelt nagyot.

- Ismered?

- Zayn..

- A kurva életbe is ismered? – ordítottam.

- Igen.

- Honnan?

- Mér érdekkel.

- Válaszolj már! – léptem hozzá.

- A  barátom volt.

- Mikor?

- Régen.

- Mikor?

- 3 éve.

- Mi történt?

- Semmi.

- Mi történt?

- Mondom, hogy semmi. – rázta meg a fejét, így kicsúszott néhány tincs a feje tetejére fogott kontyból.

- Mi történt? Istenem hagy ne kelljen magam ismételni. 

- 5 hónapig voltunk együtt. Nem akart lefeküdni velem bármivel próbálkoztam.  Egyik este sikerült rávennem szexeltünk…borzalmas volt. Mikor végeztünk azt mondta szeret, viszonoztam a gesztust.  Hazudtam neki semmit nem éreztem iránta. Amint elaludt leléptem és hagytam neki egy cetlit azzal a szöveggel, hogy soha többé nem keressen.  Hallottam másoktól, hogy majd nem megölte miattam magát az egyik barátja mentette meg.

- Te tetted! Te hibád! Ne! – vágtam a földhöz az éjjeli lámpáját.

- Zayn. – sikoltott fel.

- Kussolj ribanc! –  borítottam fel a szekrényét.

- Gyerekek mi ez a zaj? – nyitott be anya apával a hát mögött. – Jézus!  

- Hagyd abba. – fogott le apa.

- Engedj el! – üvöltöttem.

- Fiam.

- Meg kell fizetni annak a büdös kurvának.

- Zayn, hogy beszélsz! – hápogott anya. Kirántottam magam apa szorításából és a nővérem elé léptem.

- Nem hittem volna, hogy egész életemet egy picsával éltem le. Tönkretettél egy embert. Engem soha többé ne látsz ezt már most megmondom.  – fordítottam hátat.

- Hová mész? –kiáltott anya utánam.

- El.

- Drágám…

- Fogd már be! – csaptam be a bejárati ajtót.

Semmivel sem törődve mentem az úti célom felé. A ház elé érve bekopogtam. Egy álmos barna kobak nyitott ajtót.  Rám emelte kék szemeit és beengedett az ajtón. Leültem az étkezőasztalhoz. Louis is csatlakozott hozzám egy bögre teával.

- Te is kérsz?

- Nem, köszönöm.

- Mi történt?

- Itt tölthetek pár napot?  - kerültem ki a választ.

- Persze, gyere megmutatom hol tudsz aludni.

Bevezetett egy kis hálószobába majd elment nekem ágyneműt hozni.  Magam élé bámultam és a gondolataimba mélyedtem mikor visszatért.

- Kell még valami?

- Ruhák.

- Találsz a szekrénybe.

- Köszönöm. – néztem rá hálásan.

- Jó éjt Zayn. – mosolygott.

Bebújtam a takaró állá. Az agyam képeket vetített elém.  A három évvel ezelőtti Perrieről és Niallről.

- Niall kérlek! – túrt bele a szőke tincsekbe.

- Perrie nem akarom. – vette ki a kezeket a hajából.

- Jó. – tette keresztbe a kezeit.

- Édesem ne néz így. – simogatta meg az arcát.

- Mér nem? Talán nem kívánsz?

- Dehogy nem.

- Akkor?

- Legyen. – csókolta meg .

A következő kép már az volt ahogy Niall szerelmet vall.

- Remélem nem voltam nagyon béna? – kérdezte Perriet miközben a haját simogatta.

- Tökéletes volt. – forgatta meg a szemét amit a Niall nem látott.

- Beléd szeretem. – suttogta a szőke lány fülébe.

- Én is szeretlek. – csókolta meg undorral amiből semmit nem érzékelt a szerelmes fiú.

Még egy hirtelen váltás. Perrie a ruháit kapkodja össze. Elővesz egy lapot és ráírja, hogy neki ennyi volt majd elhagyja a házat. Ezt követe az a kép ahol Niall az üzenetet olvass. Az ahogy a kék szemei könnybe lábadnak és lecsúszik a földre.  A szőke fiú borotvával a kézébe. Liam berontása a házba ezzel megmentve Niall életét.  Innentől már csak a mostani  rosszfiú képeit láttam. Azt ahogy sora fekteti meg az emberek és lép le nem törődve azzal mit hagy maga után. A versenyek amiket megnyert, az új élete és benne az én szerepem.  Látni ezeket még ha lehet nem is, így történtek borzalmas volt. Megértem mér ilyen ellenséges velem és mért barátkozik a sátánnal, de én meg fogom őt menteni az ördög karmai közül ezt itt és most elhatároztam. Szép lassan nyelt el az álom világa, hogy reggel Harry hangjára keljek.

- Zayn..Zayn. – rázogatott.

- Jézus Harry. Te mi a faszt keressel itt?

- Louis szólt még az este, hogy itt vagy, de csak most tudtam jönni. -  Mi történt?

- Nem akarok róla beszélni.

- Biztos?

- Igen! – álltam fel és indultam el az étkező felé.

Az asztalnál többen ültek a kelleténél. Két emberen  egyből megakadt a tekintetem.

- Jade te mit keresel itt?

- Én hívtam. – szólalt meg Niall a váratlan személyek másik fele.

- Mér?

- Perrie tegnap felhívott és sírva elmesélte mi történt én meg felhívtam Niallt mert azt hittem nála vagy. Ő meg felvilágosított, hogy nem vagy ott, de tudja kinél lehetsz. Én meg jöttem is.

- De..

- Beszélhetnénk?- kezdett maga után hozni  Niall.

Mikor kiértünk az udvara elengedte a kezem és sóhajtott egy nagyot.

- Ez mire volt jó?

- Mi? – néztem rá értetlenül.

- Amit tettél. Halálra ijeszteted Perriét.  

- Még őt sajnálod? Egy kibaszott kurva volt. Kijátszott téged megvezetett és te még képes vagy őt védeni. Várjunk te  még  mindig szereted.

- Zayn igazad van , nem szabadna védenem őt és még mindig szeretnem, de te tudod a legjobban, hogy ez milyen.

- Azt mondod még mindig teljes mértékbe őt szereted?

- Igen szeretem  már nem annyira mint régen, de a szívem  valamilyen oknál fogva még mindig érte dobog.

- Tehát engem nem is lennél képes szeretni?

- Zayn én..

- Mér? Csak azt mond el mért jobb ő mint én.

- Nem tudom. Értsd meg az érzelmeimet nem tudom irányítani pedig hidd el már régóta szeretném.  

- 3 éve töretlenül szereted még úgy is, hogy bántott? – néztem rá hitetlenkedve.

- Zayn még csak 2 hete ismersz és én már vagy 100-szor összetörtem a szíved mégis szeretsz nem igaz?

- De.

- Akkor hol itt a kérdés?

- Boldog voltál vele?

- Nagyon is. – mosolyodott el halványan.

- Szeretnél újra vele lenni?

- Nem.

- Akkor mit szeretnél Niall?

- Időt.

- Kitől kérsz időt?

-  Tőled Zayn. Kélek adj időt nekem.

- Megpróbálom, de nem ígérhetek semmit nem a türelmemről vagyok híres.

- Köszönöm. – indult vissza a házba.

- Egy kérdést megengedsz még nekem?

- Meg.

- Érzel valamit irántam?

- Igen. – nézett a szemeibe. – De időre van szükségem.

- Rendben felfogtam. – mosolyogtam rá majd visszaindultam az épületbe.

6.rész 18+

Sziasztok!! Bocsánat, hogy múlt héten nem volt rész csak sajnos nem értem rá. Viszont most hoztam és nem is akármilyen Ziall 18+ Zayn újra beleesik a csapdába :) Jó olvasást puszi!

Zayn:

Összetörtem. Darabjaimra hullottam. Mér? Mért  jó az neki ha bánt engem. Tettem valamit? Hogy szerethetem? Ezekkel a gondolatokkal indultam el haza felé.  Magam előtt egy kavicsot rugdostam. A telefonom csörgése zavart meg ebben a fontos teendőmbe.

- Haló?

- Zayn gyere Niall házához!

- Mi?

- Gyere már ide!

- Oké. Liam ott leszek.

A barátom hangjából kétségbeesést vettem ki, így szaladtam a  bazi nagy ház felé, csak tudnám honnan volt annyi pénze, hogy megvegye.  Hamarabb odaértem mint gondoltam volna. Berontottam a ház ajtaján.

- Végre! – hallottam meg Liam hangját.

- Mi történt?

- Niall.

- MI van vele?

- Hülye ivott meg drogozott is.

- Jól van?

- Igen csak nagyon meg van zavarodva és állandóan  a te neved és Justinét hajtogatta úgy láttam jónak ha idehívlak.  

- Justint is? – nyeltem nagyot.

- Nem neki nem szóltam. Fent van az emeleten a te kezedbe adom vigyáz rá.

- Most elmész?

- Igen.

- Ne! - kértem.

- Mér?

- Mi van ha elküld akkor ki figyel rá?

- Nem fog. - mosolyodott el.

- De..

- Elmentem. Szia.

- Szia. – suttogtam utána.

Elmentem a  konyhába inni egy pohár vizet időhúzás gyanánt.  Neki támaszkodtam a konyhapultnak és a gondolataimba merültem valószínűleg ezért nem hallottam azt ahogy mögém lépdel. A kezét a derekamra tette és magával szembe  fordított majd az ajakimra tapadt.  Próbáltam küzdeni ellene, de a jóleső érzés diadalmaskodott felettem.  Kezeimet  a nyaka köré kulcsoltam. Egy laza mozdulattal felrakott a pultra és a lábaim közé férkőzött.  Elváltam ajakitól, a homályos kék szemeibe néztem.

- Niall be vagy állva és ittál is nem akarsz megfektetni. Emlékszel a szabályodra?

- KI a faszt érdekelnek a szabályok?  Lehet be vagyok állva, de egyet biztosan tudok eszeveszettül kívánlak és most meg foglak dugni.  – nyalt bele a fülembe.

- Niall.. Niall!

- Igen. – nyögte a nyakamba.

- Nem!

- Mi  nem?

- Nem fekszem le veled…még egyszer csak azért mert kanos vagy.

- Ó dehogy nem.

Ellépett tőlem  és elkezdte levenni a ruhát. Először a póló került le amit jó messze eldobott. Szép lassan csúsztak le róla a textilek nekem egyre nagyobb merevedést okozva. Az alsónadrágba  beleakasztotta az úját,  de nem mozdította meg. Eddig bírtam olyan hévvel vettettem rá magam kezdő létemre, hogy  még én is meglepődtem.  Lehúzta rólam a nadrágot a boxerrel együtt majd a pólót rángatta le rólam. Felkapott az ölébe és úgy indult el felfele a lépcsőn. A járása nem volt stabil sőt kétszer meg is botlott.  Amint felértünk ledobott az ágyra   és egyből neki kezdett a nyakam ostromozásának. A fogát belemélyesztette a bőrömbe amitől egy hatalmasat nyögtem.

- Ez az hallasd a hangod.  – búgta fülembe majd meghúzta a fogaival a cimpám.

Mozdulatai a gyakorlatot  sugározták. Bele se merek gondolni hány nő és férfi nyögött már alatta. Csókokkal borította el a felsőtestem. A péniszemhez érve végig nyalt rajta amivel egy hatalmas nyögést csalt ki belőlem. Szopogatni kezdte a makkom. Már most a mennyország kapuiban álltam. Egy hirtelen mozdulattal leengedett a torkán, az enyémből meg egy állatias hörgés tört elő amin elmosolyodott. A fejét ütemesen mozgatta néha nyelve egyet. Farkam megremegett benne  amit érezheted mert kiengedett az ajkai közöl. A mellbimbómhoz hajolt és szívta, harapdálta azt.  A nyögéseim hangereje még Niallt is meglepte.

- Jó hangos vagy drága. – csókolt meg. – Szeretem ha valakinek van hangja.  -  húzta meg az alsó ajkam.

Felállt és a szekrényéhez lépet. KI vett belőle egy tubust meg egy dobozt.  A lábam közé helyezkedett és a fogaival kibontotta az óvszeres csomagot. Fel akarta görgetni magára, de én megállítottam.  

- Én akarom!

- Tudod, hogy kell? – lepődött meg.

- Haha nekem is volt felvilágosító órám.

- Hát tessék.

- Becsíptem a végét és felgörgettem rá.  Visszadőltem és közbe végig simítottam hosszán.  

- Egész jó. – kacsintott rám.

Síkosított kent az ánuszomra majd belém vezette egy ujját.  Nagyon kellemetlen érzés, de hamar megszoktam. Lassan csatlakozott a többi ujja is.  Mikor elég tágasnak érzet kihúzta őket amitől egy rosszalló nyögés tört elő a torkomból.

- Na már akaratosak is vagyunk?

- Csináld már! – parancsoltam rá amitől elnevette magát.

- Rendbe!  - vágódott belém.

A fájdalom borzalmas volt, az arcom eltorzult. Nem mozdult, várta, hogy megszokjam méretét majd eszeveszett tempóba kezdett. A lökései erejétől padlót fogtam.  Nagyon gyorsan mozgott. Egyik lökésénél eltalált egy pontot amitől hatalmas nyögtem. Ez után csak arra a pontra irányította magát. Egyre közelebb értem mikor kihúzódott belőlem.

- Állj  négykézlábra. -  parancsolta.

Teljesítettem a kérését és ő azonnal újra bennem volt. A hátamra dőlt a felsőtestével és úgy mozgott bennem.  Egyre hangosabban nyögött ő is. Éreztem, hogy mindketten közel vagyunk.

- Ez az Perrie! – nyögte.

- Perrie?

Amint ő is felfogta mit mondott abbahagyta a mozgást. Elhúzódtam tőle és az ágy sarkába ültem. A fejem ráhajtottam a karomra és a könnyeim próbáltam visszatartani.

- Zayn én…

- Honnan ismered a nővérem? Nem is,  inkább szex közbe mér nyögöd az ő nevét?

- Én..

- Mi Niall? Mondj már végre valamit!  

- Te nekem nem parancsolsz! Ez egy egyszerű szex volt,  ha más nevet nyögtem ez van előfordult már máskor is. Az, hogy történetesen ez  a nővéredé volt az legyen az én dolgom és most vagy befejezzük amit elkezdtünk vagy mehetsz is.

- Hogy szerethetek egy ekkor seggfej, hülye, barmot. – álltam fel könnyes szem de egyből visszaestem.

- Még fájni fog egy darabig. – nevetett.

- Barom!

Végre sikerült felállnom és azonnal lesiettem a lépcsőn. Megkerestem a ruháim és gyorsan kapkodtam magamra.

- Mér vagy most ennyire kiakadva?

- Talán azért mert engem dugsz azt aki szeret és a nővére nevét nyögöd! – ordítottam le.

- Gyere vissza fejezzük már be utána tőlem mehetsz.

- Hagyj békén.

- Ezt pont te mondod?! Te nem tudsz leakadni rólam.  Bár megértem engem nem lehet egy könnyen elfelejteni.  – nevette el.

- Rohadnál meg!

- Na ne mondj ilyet. – biggyesztette le a száját majd elmosolyodott.

- Tudod mit igazad van mostantól nem kereslek és nem szólok hozzád.

- Rendbe. Pápá . – integetett.

- Gyökér. - vágtam be az ajtót.

A járás nehezemre eset, így dobtam Liamnek egy sms-t, hogy jöjjön és vigyen haza. Hamar ideért, beszálltam a kocsiba. Látta a könnyes arcom, de nem szólt semmit csak gázt nyomot és hazafuvarozott.