2015. szeptember 19., szombat

5.rész

Niall:
A francba is mér van az, hogy nem tud békén hagyni?! Mér követ minden hova? Mert szerelmes belém. Nem az nem lehet nem szerethet belém.  Én nem tudom megadni neki  azt amire szüksége van.  Jó tényleg rohadt ügyes az ágyba, de szexen kívül én nem tudok neki semmivel sem szolgálni. Nem vagyok az érzelmek híve. Nem az én műfajom. Még sosem szeretem senkit igazából azt se tudom az, hogy kell.  Most magamnak hazudtam? Tökéletesen tudom mi az a szerelem, éreztem már. A szerelem egy olyan dolog ami csak tönkre tesz lelkileg és testileg is. Mikor beleszeretsz valakibe a szemed elé rózsaszín köd borul. Nem érzékeled a külvilágot. Elvarázsol egy mosolyával, a pillantásával, azzal, hogy létezik. Az orrodnál fogva vezet és mikor úgy érezte már mindened kijátszotta egyszerűen kidob. Eloszlanak a felhők és már mindent máshogy látsz. Rájössz, hogy kezdetektől fogva   cérnán rángatott.  Összetörsz már soha többé nem leszel az aki voltál. Köszönöm nekem ebből elég volt egy is.
- Kibaszottul elegem van! Niall Horan tolja le a seggét, hogy kiverhessem belőle a szart is! – követelt a barátom.
- Mi a fasz bajod van Liam?
- Az, hogy most legszívesebben kivégeznélek.
- He?
- Az van, hogy miután elmentél Zayn elájult elméletileg az alkohol miatt, de szerintem neked is volt közöd hozzá.
- És?
- Fogd már fel, hogy szeret és oda van érted. Tudom, hogy te is érzel valamit iránta látom rajta.  Mért nem adod fel végre és  vallod be neki, hogy szerelmes vagy belé?
- Liam nekem nincs szükségem szerelemre.
- Hagyjuk már. Még mindig ki vagy? 3 éve volt az istenit felejtsd már el nem mindenki olyan mint Perrie.
- Nem érted, hogy az a kicseszett Malik lány elintézte az összes kapcsolatom és lettem egy szex gép mindörökre.
- Malik?.. Malik..Szent ég!! Malik a vezetékneve?
- Igen. Mér?
- Hát tudod öhm Zayn elmondta neked a teljes nevét? Gondolom nem. Tudod az ő teljes neve Zayn Malik és azt mondta van egy velünk egyidős nővére, de a nevét nem mondta szóval nem biztos, hogy rokonok sőt egyáltalán nem hasonlítanak.
- Perrie és Zayn testvérek? A jó büdös picsába! Utálom a Malikokat. – ütöttem bele a falba.
- Niall mostanában túl sokszor versz a falba el fogod törni a kezed.
- Kit érdekel? Ó, hogy basznának kiskutyát! Mért  fogok én mindig egy Malikot ki.
- Niall…
- Menj el! Este találkozunk a versenyen.
- Niall..
- Azt mondtam menj el,  nem érted?
- Niall én csak…
- Liam húzz el!!
- Nem!
- A jó büdös picsába,  akkor én megyek el. – téptem fel az ajtót és léptem ki a hűvös délutánba.
A kedvenc helyemre tartottam. Nem érdekelt semmi más csak,  hogy minél hamarabb ott legyek. Amit odaértem egyből helyet foglaltam az asztalomnál. Régóta járok ebbe az öreg kávézóba. A hely varázsa mindig elragad, nyugtatóan hatnak rám a barna falai és tipikus kávé illata. Tálán akkor jöttem először ide mikor Perrie kidobott, azóta bármi bajom van itt vagyok. 
- Niall  rég láttalak. – köszöntött mosolyogva Kate.
- Tudom Kat.
- Mi baj?
- Honnan vesszed, hogy baj van?
- Csak akkor látunk itt ha az van.
- Jó.. Van időd?
- Van. – ült le az asztalomhoz.
- Emlékszel még Perriere?
- Igen, ki felejtené el azt  a mocskos kurvát.
- Hát izé.. megfektettem az öcsét.
- Mi?
- Lefeküdtem az öcsével, de nem tudtam, hogy tesók. Zayn az öccse belém szeretett.  Nem szerethet! Nem szabad senkinek sem belém szeretnie.  
- Niall sok ember szívét törted már össze mért érzem úgy, hogy ez most más?
- Nem tudom Kate.
- Drágám érzel iránta valamit?
- Mér jön mindenki ezzel? Mi közötök ahhoz,  hogy ki iránt mit érzek vagy,  hogy kibe kéne szerelmesnek lennem,  tudtommal ez még az én döntésem.  – ordítottam le.
- Szóval szereted.
- Nem én nem szeretem..én nem szerethetek senkit..csak bántana.
- Niall legalább nekem ne  játszd a kőszívű rosszfiút mindketten tökéletesen tudjuk, hogy te nem ilyen vagy.
- Én nem játszok meg semmit.
- ÁÁ dehogy csak falakat húzol magad köré.
- Én..
- Niall mér nem adsz egy esélyt ennek a fiúnak?
- Mert Malik.
- Niall ezt  mikor tudtad meg?
- Ma reggel.
- Mióta ismered?
- 2 hete.
- Szóval még mindig biztosan állítod, hogy ez a gond, nem inkább az, hogy félsz saját magadtól?  Nem érzed biztosnak magad, kétségeid vannak. Én nem azt mondom, hogy most kezdjetek járni én azt állítom  ha legyőzted saját  magad,  a gondolataid és az érzelmeid  adj egy esélyt ennek a fiúnak.  
Várta volna a válaszom de látta rajtam, hogy most nem fogok tudni megszólalni vagyis inkább értelmes dolgot mondani.
- Egy erős fekete kávé, azonnal hozom.
- Köszönöm. – suttogtam utána.

A kávémat szürcsölgetve merengtem el  a szavain. Kate mindig is tudott rám hatni, tudta mit kell ahhoz mondania, hogy magamba nézzek és rájöjjek a dolgokra  egyedül. A feketémet elfogyasztva rohantam haza, hogy  a verseny előtt még pihenhessek.  Késve érkeztem a versenyre, de rám mindig várnak hisz én vagyok az örök bajnok.  A rajthoz állt minden versenyző és ekkor eldörrent e pisztoly az indulást jelezve.  Elindult a futam.  A motorok felbőgtek a kipufogok okádták a füstöt. Nem figyeltem semmire csak arra  ahogy gyorsult alattam a motor.  Magam előtt csak a suhanó tájat láttam . A km/óra a kiakadásig feszült. A sebesség nyugtatóan hatott rám.  A szemem előtt képek  jelentek meg először  Perrie gyönyörű arca majd az ahogy kidob, Louis amikor az apja megverte mert kiderült a nemi identitása, Liam ahogy sír a sarokba mert túl későn értünk oda és a focicsapat többi tagja megvert és Zayn amikor ott hagyom az ágyba egy kiadós szex után.  Az idegesség eluralkodik rajtam , még a sebesség se tud lenyugtatni.  Nem tudok tovább gyorsul a Km/óra  teljesen kiakadt.  Több méter fölénnyel érek a célba, de a győzelmem sem okoz örömöt.  A bukósisakot levéve meglátom a barátaimmal karöltve a fiatalabbik Malikot.  Rám emeli csodálatos barna szemeit és elpirul mikor rájön, hogy őt figyelem. Nem tudom mér vette át teljesen a hatalmat felettem a méreg, de olyat tettem amit soha nem kellett volna. Leszálltam a motorról  és úgy tettem mintha feléjük indulnék. Láttam Zayn boldog mosolyát, de ekkor hirtelen magam se tudom mér lekanyarodtam és lesmároltam Justint az egyik haverom.  Láttam a barna szemek amit könnytől kezdenek csillogni.  Liam észrevette Zayn mit nézz és rosszallóan fejet rázott majd elhúzta onnan a fekete szépfiút.   Justin több mint 5 éve szerelmes belém, de mindig leráztam és most meg lesmárolom. Remek Niall egy nap alatt két szívet törtél össze új rekord.  Justin mosolyogva nézette a szemembe, de nekem ez valahogy nem ment egyszerűen hátat fordítottam és elsétáltam tőle. Ott hagyva őt az kérdések között.  Istenem, hogy lehetek ekkora szemét állat. Az egyik legjobb haveromat hitegetem azzal, hogy van esély nálam csak azért, hogy  Zaynt  lekoptassam.  Hogy a francba lehetek  ilyen hülye? Mért érzem azt mintha tőrt szúrtak volna a szívembe?  A motoromra pattantam és hazahajtottam, hogy a sárga földig igyam magam.

2015. szeptember 12., szombat

4.rész

Sziasztok csak egy kis figyelmeztetés a rész +18. 


Harry:
Csúszva érkeztem. Foghatnám a buszra, de én voltam túl sokszor öltöztem át. Mikor beléptem a kapun épp akkor viharzott ki a szőkeség engem felborítva.
- Mit csinálsz  te elmebeteg? – ordítottam utána.
- Semmi közöd hozzá mint csinálok inkább örülj, hogy nem repítek golyót a fejedbe. – villantotta meg az övén lévő pisztolyt.
- Jézus! – ugrottam egyet.
Niall csak felpattant a motorjára és elhúzott.  Az küszöböt átlépve egyből megláttam a barátom aki nem tűnt  túlságosan boldognak. Egyből levágtam, hogy akkor a szőke is ezért volt olyan ingerlékeny.  Elkezdtem volna magyarázni, hogy mér késtem amikor Zayn se szó se beszéd a karomba omlott.  Gyorsan megnéztem a pulzusát ami a kezem alatt ütemesen mozgott és felkaptam a testét, hogy  megkeresem   Liamet .
- A francba már, hogy ilyenkor sehol sincs.
- Kit keresel? – kérdezte egy lágy hang.
- Louis!! Zayn elájult.
- Vigyük be a szobámba. – kapta ki a kezeim közül és indult el jobbra. – Mi történt?
- Nem tudom. Mikor jöttem Niall is elég zaklatottnak tűnt tekintve , hogy felajánlotta azt a lehetőséget, hogy lepuffant. Zayn meg egyszerűen beleájult a kezembe. 
- ÓÓ az istenit nekem nem tiszta az elmém szóval rohadtul meg kéne találni Liamet, hogy mit csináljunk.
- Hívjam?
- Nem szerintem tudom hol van. – ment ki a szobából.
Leültem Zayn teste mellé. Jobban szemügyre vettem, tetszik az új stílusa. Basszus csak én tudok ilyenkor is azon gondolkozni, hogy mit vett fel a barátom. Arrg. Most magamat szidom az agyamba. Komolyan nekem diliház kéne. Remek most meg elmegyógyintézetbe küldeném magam egyre lentebb süllyedek.  Ebben a pillanatban nyílt ki az ajtó és lépet be rajta Liam és Louis.
- Oké hozzatok nekem hideg vizet egy vödörbe és egy pohárba is, meg valami édes dolgot,  oké egy tál is kell és szerintem kész vagyunk.  
- Hozzuk.
Elmentem a fürdőbe a vödör vízért a többit Louisra bíztam mégis csak ő van otthon. Liam pofozgatta Zaynt aki semmit nem reagált rá. Kivette a kezemből a vödröt és ráborította.
- Szent ég! – ült fel Zayn, de egyből vissza is dőlt.
- Ezt edd meg!
- MI?  Nem.
- Jót tesz. – mosolyogtam a barátomra.
- Oké. – ette meg a kis kekszet. – Kérhetek vizet?
- Persze. – nyújtotta oda Louis.
- Mi történt?
- Elájultál. Szerintem az elfogyasztott pia mennyiségtől mivel a szervezeted nincs hozzászokva. Nincs hányingered?
- Értem és nincs.
Egy ideig mindenki csendben ült. Zayn a sokk miatt nem tudod megszólalni mi meg nem is tudom mér. Végül én törtem meg hallgatást.
- Zayn mi történt?
- Mire gondolsz?
- Niallre.
- Az igazat megvallva  semmire nem emlékszem.  Mér?
- Olyan feldúlt volt.
- Miből gondolod , hogy miattam?  Én tehetek arról , ha ideges?  - kezdett kiabálni.
- Nem ezt mondtam.
- Hagyjatok egyedül piheni szeretnék.
- Ne hívjuk a mentősöket?
- Csak hagyjatok aludni.
- Oké.
Kilépve a szobából egy oltári buli fogadott. Mindenhol  piásüvegek  a földön füves cigi illata terjengett a levőgöbe.  Lányok táncoltak az asztalon , eltört váza darabjait dobált néhány fiú betörve vele egy ablakot.
- A bulinak vége mindenki  húzzon haza  vagy ahova akar, de itt nem maradhat. – üvöltött Louis felállva egy székre.
- Nálad mindig ilyen hamar vége a buliknak? Még csak 1 óra . –szólt közbe egy srác.
- Ha nem teszik ne gyere többé ide, de tud  nálam vannak a legjobb bulik viszont jóból is megárt a sok szóval tipli van. Ja és még  valamit. – húzott be neki egyet.
- Köcsög.
A srác ráugrott Louisra , de ő gyorsan fordított a helyzeten és maga állá gyűrte. Körbe állták őket  az emberek  és mindenki Louis nevét skandálta. 
- MI a jó büdös picsa van?Húzzon most azonnal mindenki haza! – szólt közbe Liam.
- Na megjött az ügyvéd is.  ­– nevetett  a srác miután leszedtük róla Louist.
- Mit mondtál?
- Drága Louiska te egyedül már nem is hozhatsz döntést, mert megjelenik apa és leállít,  jajj elfejtettem te sose fogod érdekelni az apádat. Mert egy kis mocskos buzi vagy a haverjaiddal együtt.
- Engedj el! – próbát kiszabadulni a kezeim közül. – Megjárod még, hogy így beszélsz rólam és a barátaimról.
- Tőled még a nyuszikák se félnek.
- Elég! – hallottunk egy erélyes hangot.
- Zayn?
- Kibaszottul elegem van,  mindenki szépen kilép azon a retkes ajtón értve vagyok? Mondom értve vagyok??
- Igen!
- Akkor mért vagytok még mindig itt?!
Zayn egy perc alatt kizavart mindenkit. Leesett állal néztünk a barátomra aki halál nyugodtan ült le egy székre.
- Mit néztek?
- Rosszul hittem nem vagy te gyenge. Tökéletes vagy Niallnek. – nevetett Liam.
- Köszi. – hajtotta le pirulva a fejét.
- ÓÓ de cuki. – motyogta Louis a kezembe, most tűnt fel, hogy még mindig nem engedtem el.
- Bocsi.
- Engem nem zavar ha mögöttem állsz. – nyalt bele a fülembe.
- Jézus te vérzel.
- Csak egy kis karcolás még ütni  se tud rendesen.
- Ellátom.
- Nem kell.
- Értek hozzá.
Behúztam a fürdőszobába és a kád szélére ültettem.  Megkerestem az elsősegély csomagját és neki kezdtem a fertőtlenítésnek.  A betadinenal áztatott vattával törölgetem az arcát.
- Nem vagyok gyerek!
- Ki mondta, hogy az vagy?
- Úgy bánsz velem mintha az lennék.
- Én nem tartalak gyereknek sőt.
- Mit takar a sőt szó? – kérdezett vissza.
- Hát szerintem te nagyon férfias és mégis cuki vagy.
- Férfias? – búgta a fülembe.
- Az. – nyeltem nagyot.
- Kipróbálhatnád mennyire vagyok az.
- Khmm kész a sebed.
- ÓÓ köszi. – pattant fel.
- Szívesen.
- Mivel hálálhatnám meg?
- Nem kell semmi.
- De én szeretném.
- Nem kell.
- De. – szorított be a sarokba.
- Én..
- Fogd már be azt a nagy pofád. – csókolt meg.
Még soha senki nem csókolt úgy ahogy ő. Egyszerre volt vad,  lassú és érzéki. Teljesen elvesztettem a fejem  tőle. Egyik kezemmel a hajába túrtam a másikkal a fenekét markolásztam.  Az ő kezei meg  bebarangolták a testem .
- Most hagyjuk abba vagy én nem fogok tudni megállni. – lihegte a számba.
- Ki mondta, hogy meg kéne állnunk.
- Igazad van. – csókolt meg újra.
- El..kéne..jutnunk..a szobádba.
- Oké.
Végig rángatott a folyosón be a szobájába. Bevágta az ajtót és teljes erejével a   falba passzírozott.  Újra ráhajolt az ajkaimra.
- Ugorj!
- MI?
- Ugorj az ölembe!
- Ja oké. – pirultam el.
- Na mi lesz ugrasz? – nevetett fel.
- Igen.
Felvett az ölébe és úgy vitt az ágyra majd ledobott  rá. Fölém magasodott és a kulcscsontomat kezdte csókolgatni, de éreztem, hogy legszívesebben már rég széttépet volna.
- Nem kell féltened nem vagyok egy ne bánts virág. – szólaltam meg rekedtes hangon.  
- Oké. – csókolt meg vadul és birtoklóan.
Áttért a nyakamra és gyenge csókokkal halmozta el majd egy hírtelen mozdulattal belém mélyesztette a fogait úgy, hogy a vérem is elkezdett folyni.  
- Ááá. – nyögtem fel.
- Szóval szereted ha durvák veled az ágyba.
- Igen.. nagyon szeretem.
- Hát akkor ne cicázunk.
- Mi?
Nem szólt semmit csak felállt,  elsétált a szekrényéhez és kivett egy kartondobozt.  Letette az ágyra és én felültem, hogy belenézhessek.  Az egész tele volt szex játékszerekkel és ami még jobban meglepet, hogy már a látványuktól is beindultam. 
- Melyiket próbáljuk ki? Talán az ostort vagy a seggdugaszt mit szeretnél drága?
- Nem tudom. – hajtottam le fejem.
- Tudod mit?  Legyen minden.
Levetkőztetett és a kezeimet kikötözte. Felém magasodott és szép lassan végigharapdálta a testem. A V-vonalamnál megállt egy pillanatra majd végig nyalt rajta ezzel belőlem  egy hatalmas nyögést kiváltva.
- Css.. Nem tudsz csendbe maradni?  Megoldjuk. – hajolt fölém és tett a számba egy szájpöcköt. – Ez addig lesz bent amíg meg nem tanulsz csendbe lenni.  – bólintottam párat, hogy jelzem megértettem.
Szép lassan végig nyalt az egész hosszomon majd a szájába vette. A nyögésemet még a pöcök se tudta elfedni. Egyből kivett a szájából.
- Még sose találkoztam olyan emberrel aki még a pöcöktől is tudod nyögni nálad valami sokkal drasztikusabb kell.  Viszont sajnos nekem olyanom nincs,  így most homédbe kitaláltam valamit remélem tetszeni fog.  
Ő is levetkőzött, a szemem akaratlanul is a férfiasságára tévedt amitől újra felnyögtem.  Kivette a pöcköt a számból és helyette magát rakta be.  A makkját szopogattam nyögést kiváltva belőle.  
- Tudsz mélytorkozni ugye? – vette ki farkát a számból.
- Igen..tudok.
- Hála az égnek.
Egy erős mozdulattal teljesen a számba lökte magát amitől fulladozni kezdtem. Próbáltam az orromon keresztül  lélegezni kisebb nagyobb sikerrel.  Kihúzta magát belőlem és én ezt az alkalmat használtam ki.
- Irányíthatok?
- Mi?
- A szopást irányíthatom? – tettem fel újra a kérdést.
- Igen. – lepődött meg és oldozta ki a kezeim.
Magam állá gyűrtem. Végig nyaltam a testén elhelyezkedve a csípőjénél.  Megnyaltam a heréjét hatalmas nyögést kiváltva belőle.  Bevettem a számba teljes hosszát és a szájpadlásomhoz veszítettem, nyeltem egy nagyot amitől neki megint nyögés szalad ki a száján tudtomra adva, hogy jól csinálom.  Ütemesen kezdtem mozgatni a fejem amitől teljesen elvesztette az eszét.  Az egész testében remegett.
- Most hagyd abba mert elélvezek és én a kerek popsidba akarok élvezni nem a szádba.
Kivettem a számból hímtagját és ő máris fordított a helyzeten. Ajkamra hajolt és olyan hévvel csókolt meg, hogy  összekoccant a fogunk és elharapta a szám.  A nyakamat csókolgatva vezette belém az egyik ujját és kezdett neki a tágításnak.  Fájdalmasan nyögtem fel. Kihúzta ujját és a számhoz emelte.
- Nyálazd be! Túl szűk vagy.
Engedelmeskedtem neki, próbáltam minél több nyálat az ujjaira juttatni, hogy síkosakká váljanak. Kivette ujjait a számból és mindkettőt belém vezette.  A fájdalom elviselhetetlenek bizonyult.
- Ennél sokkal nagyobb a farkam azt, hogy fogod bírni?
- Menni fog. – jelentettem ki.
- Remélem is.
Mikor elég tágasnak érzet felhúzta magára az óvszert amit utána síkosítóval kent be  és hasamra fordítva belém illesztette a makkját.  Fél hosszával belém csúszott. A fájdalom ami a testem  érte elviselhetetlen volt. Mindenem feszült és görcsbe állt. Próbáltam ellazulni, de nem igazán ment. A nyakamhoz hajolt és apró puszikkal borította be amivel elterelte a figyelmem és teljesen belém tudott csusszanni.  A fájdalom helyét lassan átvette az élvezet aminek hangot is adtam.  Felemelte a csípőm ezzel eltalálva egy olyan pontot amitől csillagokat láttam.
- Ott. – nyögtem.
Lökése között lenyúlt a farkamhoz és a kezével felvéve a tempót kezdet dolgozni rajtam. A gyönyör kapuját hamar elértem és a nevét nyögve élveztem a kezére. Minden porcikám remegett és az élvezet hatása alatt állt.  Pár lökés után ő is elélvezett bennem.
- Ez jól esett. – feküdt mellém mosolyogva.
- Nekem is.
- Én nem vagyok ilyen típusú ember, de öhhm lennél  a barátom?
- Igen.  – öleltem át.
- Szép álmokat Göndörke.
- Neked is.
Egymást ölelve aludtunk el.



2015. szeptember 5., szombat

3.rész

 Bocsánat, bocsánat,  bocsánat tudom hétfőre ígértem részt, de sajnos nem volt rá időm. Sajnálom. Viszont most van!! Jó olvasást.

Zayn:
- Elég! – szólt bele Louis. – Mindenki lenyugszik a büdös picsába. Harry és Zayn  hazatakarodik, de  előtte megadják  Liamnak a telefonszámukat. NIall leül és befogja a pofáját és a falat ki fogja fizetni nekem. Liam meg kikíséri a vendégeink. Én meg elmentem felöltözni. Most mindenki dolgára!
- Gyertek  srácok. – mosolygott Liam ránk. – Itt a telefonom írjátok be a számotokat ha kész megcsörgetem valamelyikkőtöket és elmentitek oké?
- Igen.
Elköszöntünk és indultunk haza. Csendben sétáltunk egymás mellett mikor nem bírtam tovább.
- Harry mi volt ez? Te sosem viselkedsz így kivéve a focicsapattal, de az miattam van.
- Nem tudom egyszerűen az idegeimen táncolt.   Most már tudom, hogy kicsit forrófejű voltam. – sütötte le a szemét.
- Szerintem nem ártana bocsánatot kérned,  Louis nem tűnik rossz fejnek.
- Tudom majd felhívom Liamet. Héé nekünk nem macskát kéne vennünk.
- De ha megígértem. Kíváncsi leszek anyud reakciójára. – nevettem.
- Szerintem örülni fog rég volt cicánk bár inkább te mond el neki.
- Hogy engem dobjon ki?!
- Igen!
- Na jó elintézem.
Hazakísértem Harryt ahol megbeszéltük a cicát az anyukájával  bár kicsit ideges volt mert egyből leesett neki, hogy nem voltunk suliba. Felhívtuk Liamet, hogy elhívjuk Louist, nagy meglepetésünkre belement.  Én is haza sétáltam.  Az ajtón belépve  megláttam Perriet aki valami romantikus filmet nézett.  Levettem a cipőm és mire újra felnéztem  egy kék szempár vizslatott.
- Hol voltál? Anya és apa  halálra aggódták magukat.  Szerencséd, hogy itthon voltam, így falaztam neked, ha kérdezik Harrynél voltál.  – mondta egy szuszra.
- Nyugi Perrie jó helyen és Harry is velem volt.
- Akkor jó.
- Perrie  megkérhetlek valamire? Nagyon fontos lenne.
- Persze öcsi,  na lökjed mi  van?
- Hát tudod most nagyon tetszik valaki és hát át  kéne alakítanod tudod, hogy menőbb külsőm legyen vagy mi.  – vakargattam a tarkóm.
- MI? Persze, hogy segítek. Na és ki az? Hívhatóm Jadet segíteni?   - pörgött fel.
- Köszi.
- Na elmondod ki az?
- Még nem szeretném.
- Oké amit csak szeretnél öcskös. – túrt bele a hajamba. –Mikor kezdjük?
- A holnap jó neked?
- Igen, de várj ma péntek van?! Te nem voltál suliba? Hajj csak anyáék meg ne tudják.
- Mivel nekem ilyen cuki és aranyos testvérem van honnan tudnák meg.
- Oké nem mondom el.
- Köszi. Na elmentem cicát venni Hazzának .
- Mért vesztek macskát?
- Egy szimpla ígéret.  – kacsintok rá.
- Meg vagytok ti húzatva. – nevetett.
- Tudjuk.
Felsiettem  a lépcsőn és átöltöztem majd egy könyvel elindultam a parkba. Harry már ott ült a kezébe a Trónok harca új kötetével.
- Szia.
- Szia. – nézett fel a könyvből.
- Mikor jön?
- Elméletileg fél óra  múlva.
- Oké.  Mért vagy, így kicsípve?  - mértem végig.
- Nem vagyok kicsípve.
- De ki vagy. – mosolyogtam. – Neked tetszik Louis. Már értem a reggelt.
- Nem tetszik!! – üvöltött le.
- Neked tényleg tetszik,  pedig csak tippeltem. – néztem a zöld szemibe döbbenten.
- És ha bejön akkor mi van?
- Semmi. – nyitottam ki a könyvem mosolyogva.
Louis pontosan érkezett természetesen motorral nem is tudom mit vártam.  Elmentünk a közeli állatkereskedésbe és hazahoztuk a cicát akit Harry Lounak nevezett el.  Kicsit se levágó,  bár Louisnak nem igazán esett le amin jót röhögtem magamba.  Elváltam Harrytől és bementem a házunk ajtaján.
- Zayn drágám hol voltál az este. – sietett felém az anyám.
- Perrie nem mondta?  Harrynél.
- De mondta csak nálad is rákérdeztem mindig szólsz ha nála alszol.
- Anya nagy gyerek vagyok már,  úgy gondoltam elég ha  Perrie majd elmondja nektek.
- Tudom egyszer bele kell majd törődnöm, hogy már szinte felnőtt vagy.  Nincs már egyetlen egy kisgyerekem se.– morzsolt el egy könnycseppet.
- Jajj anya. – öleltem magamhoz. – Mi mindig is a te kisgyerekeid leszünk akkor is ha már bottal járkálunk az idősek otthonába ahova bedugtak az unokáink.
- Annyira szeretlek titeket.
- Mi is anya ezt Perrie nevébe is bátran mondom.
- Na jó nyomás enni és aludni már 9 óra.
- Még csak 9,  inkább így mondanám . – szaladtam a konyhába nevetve.
- Ne rohanj nem vagyok én már mai csirke nem bírom az iramot.
- Apa?
- Fent van készül aludni és én is szóval szia szívem szép álmokat. – puszilt meg.
- Nektek is.
Gyorsan megvacsoráztam és előkészültem az alváshoz. Reggel a nővérem ordítozására keltem.
- Zayn bébi keljen fel itt van  Jade is,  sietnünk kell még mielőtt ellopják a jó cuccokat.
- Hagyjál!
- Zayn ha nem kelsz fel 1 percen belül ide hívom Jadet és kirángatunk innen, de tudod, hogy annak mi a vége.
Egyből kipattant a szemem egyszer már ezt eljátszottuk, de egy törött kar lett a vége az én törött karom.  Nem  igazán foglalkoztam mit veszek fel ,  hajamba meg csak beletúrtam, de egyből megbántam mikor megláttam a nővéreméket. Ők úgy néztek ki mintha valamelyik címlapfotózástól jöttek volna.
- Nekem is ki kéne öltöznöm?
- Nem vagyunk kiöltözve. – nevette Perrie.
- Hát jó.  Na eszek és mehetünk.
A reggeli után elrángattak a közeli nagy pláza szerű helyre és minden boltba betuszkoltak. Bénábbnál bénább ruhákat rám aggatva.  Épp ettünk mikor Liam hívott.
- Szia. Nincs kedvetek egy bulihoz Louisnál?
- De persze. Hánykor?
- Gyertek 10-re hívod Harryt vagy én telefonáljak.
- Hívom. Szia.
- Csá. – rakta le a telefont.
Írtam egy üzenetet a Hazzának, hogy  mikor hol legyen amire egy okkal válaszolt. Van egy olyan érzetem ha nem lenne ott Louis akkor nem engedett volna el vagy ő nem jött volna.
- Bele kell húznunk buliba megyek és ő is ott lesz.
- Oké akkor szerintem tudom mi kell nekünk.
Jade bevitt minket egy fekete cuccokkal teli boltba ők nagyon kitűntek onnan a virág mintás cuccaikkal.
- Te honnan ismered ezt a helyet?
- Tudod van egy unokaöcsém aki gót. – nevetett fel.
Elszabadultak az üzletbe és végre normális ruhák kerültek rám.  Megtaláltuk a tökéletes ruhát egy szűk fekete farmer feszes fehér pólóval és egy bőrdzseki .  A lányok beültettek a fodrászhoz ahol egy szőke tincset festettek a hajamba.
- Jézusom!
- Ugye milyen jó. – mosolyogtak mint az angyalok.
- Ez egy szőke tincs?
- Igen illik hozzád.
- Óó te jó ég!
- Na ne szarj be öcsi az a lényeg, hogy jól nézel ki.
- Hajj na jó siessünk mert még borotválkozni is kéne.
- Nem!!
- Mi?
- Ez a kis borosta ami rajtad van marad mert rohadt jól nézel ki vele, ha nem a nővéred lenne a legjobb barátnőm már rég alattam nyögnél.
- Vigyázz a szádra Jade ő az öcsém. – szidta le Perrie.
- Jó jó nem mondtam semmit.
- Ajánlom is.
A buli előtt lefürödtem és felöltöztem a hajam felállítottam, hogy az ég felé merdezen.  Nagy léptekkel indultam le a lépcsőn.  
- Wáá . – hallottam  két nő hangot.
- Mi az?
- De szexi vagy.
- Köszönöm. – pirultam fülig.
- Anya anya!! – szólítgatta Perrie.
- Itt vagyok. – jött ki a konyhából egy tányérral, mikor meglátott elejtetett . – Ez az én fiam?
- Rossz?
- Nem ez.. több mint tökéletes. – mosolygott.
- Köszi anyu. Sietek, sziasztok.
A buliba érkezve most valahogy körül álltak az emberek és egyre többen szeretek volna velem inni. Félig részegen táncoltam  nálam 6 évvel idősebb srácokkal akik egyre jobban fogdostak. Egy erős kéz ránt ki közülük. Egy dühös kék szempárba botlik az én alkoholtól csillogó szemeim.
- Mi csinálsz?
- Közöd? Szerintem nem kell beszámolnom arról mit csinálok és kivel. Tudtommal nem tartozok hozzád.
- Igazad van akkor dugasd meg magad! Semmi közöm sincs hozzá. De tud attól, hogy megváltoztattad a külsőd itt senkinek nem kellesz jobban max így elmész már egy dugásnak, de az itt jelenlevőknek soha sem leszel több beleértve engem is. – tűnt el a szemem elől.
Az ájulás szélén álltam mikor az ajtón betoppant Harry és amit meglátott felém sietett.  

- Bocs, hogy késtem csak… - kezdett el magyarázkodni, de végét már nem hallottam. 

2015. augusztus 30., vasárnap

2.rész

Louis
Álmosan nyitottam ki a szemeim. Halk horgolást hallottam a bal oldalamról.  Liam ott  feküdt békés arccal. Biztos tegnap áthívtam, sokat ihattam  ezért nem emlékszem semmire meg emiatt lehet a borzalmas fejfájás és szédülés.  Felálltam és belépdeltem a fürdőszobámba, hogy lemossam magamról  a tegnapi piszkot. A meleg víz égette a bőröm, de fel is frissített. Egy alsóba bújva vizes hajjal lépkedtem lépegettem  a konyha felé. Épp a serpenyőt vettem elő, hogy rántottát  készítsek magamnak és Liamnek mikor hangokat hallottam a nappali felől.  Nem ismertem fel őket így a serpenyővel a kezembe közelítettem meg a kanapét ahol két idegen fiú beszélgetett.  Mögéjük osontam és egy hírtelen mozdulattal fejbe vágtam a serpenyővel mindkettő.
- Aaúú bazd meg ez mért kellett? – nézett rám egy smaragd zöld szempár.
- Kik vagytok?
- Louis!! Mi az istenfaszát csináltál már megint?! – lépett be Liam is.
- Te ismered őket?
- Igen ahogy te is. – sóhajtott.
- Mi volt itt tegnap este?
- Buli,  megünnepeltük, hogy megint Niall nyert.
- Ó sajnálom nagyon fájt?
- Igen. – szóltak egyszerre a tarkójukat simogatva.
- Bocsánat nem emlékszek semmire. Louis Tomlinson.  – nyújtottam a kezem.
- Zayn Malik.
- Harry Styles.  
- Éhes vagyok együnk. Liam csinálsz kaját. -  néztem rá kérlelően.
- Te vagy a házigazda. 
- Deee.. – nyújtottam meg  az e betűt. – Nekem fáj a fejem.
- Akkor mi mit mondjunk. – akadékoskodott Harry.
- A száj alap állásba göndörke.  – villantottam szívdöglesztő mosolyt.
- Velem ne kötözködj nem félek tőled simán leüthetnélek. -  magasodott felém kihasználva azt, hogy mennyivel alacsonyabb vagyok.
- Ne beszélj, így velem  a saját házamba. Különben is honnan veszed, hogy nyernél ha ellenem játszol.  Egy mozdulat és már alattam feküdnél. Még egy szó és ki is próbálhatjuk.
- Inkább megcsinálom a reggelit.
- Én meg felöltözök. – fújtattam még  mindig a göndöre.
- Jól is teszed senki nem kíváncsi a testedre.
- Mit mondtál. Igenis jó testem van és mindenki szereti nézni.  Az, hogy neked rossz az ízlésed nem az én gondom.
- Nincs baj az ízlésemmel. A vékony kis tested és borzos hajad meg kék szemeid senki figyelmét nem keltik fel nem csodálom, hogy nem feküdtél le az este senkivel.  
- Mit ha a te göndör fürtjeidre és  a kidolgozott testedre tapadnának a nők vagy  a pasik. – nevettem el a végét.
- Igenis tapadnak rám!
- Persze.
- Fogd már be! – lökött meg.
- Ne mondj ilyeneket a házamba.  – ugrottam rá.
A hirtelen érkezett súlyomtól elterült a földön én meg rajta kötöttem ki.  Felültem a csípőjére és épp ütni készültem mikor egy ajtó nyitódásra lettem figyelmes. Harry kihasználta a figyelmetlenségem és megfordította  a helyzetet.
- MI a fasz folyik itt? – kúszott a tudatomig a barátom hangja.
- Ó hali Niall. – löktem le a göndört magamról.
- Mi folyik itt?
- Niall. – kezdte Zayn a kanapéról, fel sem  tűnt, hogy leültek rá.
- Te mégis mér vagy itt?
- Niall én..
- Ki a francnak képzeled magad, hogy neki esel a barátomnak a saját házába? – intézte a szavait Harrynek. – Te meg csendben tűrőd, hogy Louist megalázzák a legjobb barátod. Na a legrosszabbat utolsónak hagytam.  Zayn itt töltötted az éjszakát? Nem is érdekel de most szépen eltűnsz innen és a göndört is viszed magad.  Ha még egyszer meglátlak  Louis vagy Liam közelébe beverem azt a csinos kis képed.  Értve vagyok!! Ja és valaki mondjuk Liam csinál nekem most gyorsan egy rántottát!
- Niall nyugodj le! – szólt rá Liam. Nem tudom, hogy volt hozzá bátorsága én még egy óra múlva se mernék még csak ránézni sem.
- A fasz nyugszik le. Legalább neked lenne annyi eszed, hogy nem állsz szóba velük.
- Niall ők jó fejek beszélgess velük!
- Látom milyen jó fejek.  Az egyik neki esik a legjobb barátomnak a másik meg nem képes felfogni, hogy csak megdugtam és kész.
- Niall kérlek.
- Ne próbálj nyugtatni! Hozzám ne érj!  Liam húz a közelemből!  Hagyj békén! – ütött bele a falba úgy hogy a keze nyoma ott maradt.
- Elég! – szóltam közbe. -  Mindenki lenyugszik a büdös picsába. Harry és Zayn hazatakarodik, de előtte megadják Liamnek a telefonszámukat.  Niall leül és befogja a pofáját és a falat ki fogja fizetni nekem. Liam meg kikíséri a vendégeink. Én meg elmentem felöltözni. Most mindenki dolgára! – üvöltöttem a végén.
- Gyertek srácok. –mosolygott Liam a fiúkra.
Még engem is meglepett, hogy mindenki hallgatott rám el se hiszem. Eddig mindig csak kiröhögtek.  A szekrényemből kivettem egy bemelegítő alsót és egy pulcsit majd visszaslattyogtam az étkezőbe. Liam kaját csinált Niall meg maga élé bámulva ült. Csendben letettem a seggem és várakozva néztem a szőke barátomra.
- Mi van?
- Az van, hogy egy  kurva nagy fasz vagy.
- Mért is?
- Meg se akarod ismerni.
- Mért akarnám megismerni?
- Mert azok után, hogy  sokszor  aláztad már a porig ő még mindig itt van és próbál jó képet vágni az egészhez pedig senki  sem  hibáztatná azért ha feladja.   Viszont nem fogja mert valami különös oknál fogva beléd szeretett én sem értem egy kutya nem szeretne beléd. – sóhajtottam.
- Nem kértem, hogy kioktass. Azt csinálok amit akarok.  – mosolygott önelégülten.
- Hát persze. Liam mikor lesz kaja?
- Most . – tette elénk.
Csendben falatoztunk  mikor megcsörrent a Liam telefonja. Hangosan beszélt majd felém nyújtotta a készüléket.
- Haló?
- Louis?
- Igen.
- Öhmm bocsánat, hogy neked estem.  – motyogta a telefonba göndörke.
- Semmi.
- Engesztelésül eljössz velem és Zaynnel cicát venni?
- Én?
- Igen. Tudom nem egy rossz fiúhoz illik, hogy cicát  nézzen egy hülyegyerekkel, de örülnék ha jönnél vagyis örülnénk és jó ez hülye…
- Megyek. – vágtam a szavába.
- Tényleg?
- Igen. Hol és mikor?
- 2 óra múlva  a parkba.
- Oké ott leszek. Szia.
- Szia. – tette le a készüléket.
Egy órakor neki kezdtem felöltözni a szokásos fekete csőgatya szürke póló kombinációmat vettem fel és már indultam is a parkba természetesen motorral. Imádom azt ahogy száguldozva az utakon  a hajam kap a szél olyan irreális érzés.. A járgányom magam mellett tolva sétáltam be a parkba.  A két fiatal fiút egy nagy tölgy mellett láttam meg épp olvastak mindketten egy könyvet borzalmas bagázs.  Kuncogtam el magam. Felkapták a fejüket a hírtelen jött hangra majd egyszerre mosolyodtak el.
- Eljöttél?
- Amint látjátok.  – mosolyogtam.
- Nem is vagy olyan,  mint elsőre tűntél. – morfondírozott a fekete.
- Én nem vagyok Niall.
- Hát sajnos nem. – mosolyodott el szomorúan én meg próbáltam visszaszívni amit mondtam , nagyon megkedveltem ezt két srácot.
- Nem szomorkodj egyszer úgyis észhez tér. Viszont egy dologra megkérlek bármit mond vagy  tesz felejtsd el és tarts ki mellette oké?
- Próbálom észben tartani.
- Na nem azért jöttünk, hogy cicát nézzünk?
- De.
- Akkor nyomás.
Az állatkereskedésig be sem állt Zayn szája állandóan Niallről beszélt már értem mért ilyen ingerlékeny a göndör én se bírnám sokáig egy huzamba ezt hallgatni.  A kereskedésbe egyből a kiscicákhoz vezetek minket. Leguggoltunk mindannyian a megfelelőt keresve igaz én nem ismertem túlzottan Harryt.  A lábamhoz somfordált egy kék szemű szép szürke kiscica valahogy magamra emlékeztetett. Oda bújt hozzám, de amikor meg akartam simogatni felfújta magát.
- Ő kell. – ugrándozott a göndör.
- Melyik? – néztünk rá.
- Az aki Louis lábánál van.
- Nem engedi, hogy megsimogassam nem lesz ő jó neked. – akadékoskodtam.
-   Megnézzem. – guggolt elém.
A cicához intézet néhány szót majd nagy tenyerét a kis jószágra helyezte aki dorombolva  bújt hozzá. Felkapta az állatot majd az eladóra nézett.
- Mennyi lesz?
- Ingyen a tiéd eddig senki  közelébe nem ment és nem engedte meg, hogy megsimogass valaki, sok kislányt siratott meg pedig nagyon szép cicus, ő kiválasztott titeket.
- ÓÓ nagyon köszönjük. – ölelte magához az eladót a cicával együtt.
- Nem tesz semmit. – mosolygott a hölgy. – Mi lesz a neve? Fiú cica.
- Lou. – mondta ki  némi gondolkozás után.
- Mi? Mért?
- Mert rád emlékeztet és, így már a neved is birtokolja. – pirult el.
- Fiúk nekem mennem kell. Sziasztok.
A motorra felpattanva sietem haza ahol Niall várt, hogy elvigyen dolgozni a közeli sikátorhoz. Nem szeretek  oda motorral járni így inkább mindig elvitettem magam Niallel. A sikátorba leszálltam a járgányáról és belekezdtem  a  munkámba.


2015. augusztus 29., szombat

1.rész

Zayn
Otthon felhívtam a legjobb barátom, hogy jöjjön velem. Nagy nehezen rávettem mert tudja mennyire oda vagyok ezért a szőke motorosért.  A parkba találkoztunk Harryvel és elindultunk a megadott címre.  Még sosem voltam buliba főleg nem ilyen jellegűbe.
- Zayn szerintem menjünk haza.
-  Muszáj látnom őt Harry.
- Megint csak bántani fog és nekem kötelességem megvédeni téged.
- Harry most nem a  gimibe vagyunk,  nem kell állandóan megvédened! – néztem rá bosszúsan.
- Igen nem a gimibe vagyunk,  tőlük nem tudlak megvédeni ők a város rossz fiúi és ellenük én nem tudok kiállni. Értsd már meg, hogy ők nem a focicsapat tagjai velük nem tudok elbánni és nincsenek tanárok akik segíthetnének.
- Értem én, de akkor te is fogd fel, hogy beleszeretem és ez ellen nem tudok tenni  ,  szóval jössz vagy hazamész?
- Annyira utállak. – futott utánam.
- Tudom. – mosolyogtam rá.
A helyszín közelébe érve már hallatszott az erős rock zene és mellettünk egyre több motor gyűlt.  A ház udvarán már szinte szexelő embereket lehetett látni.
- Még visszafordulhatunk. – ordított a fülembe a legjobb barátom.
- Nem futamodok meg.
- Ezt is tőle vetted. – forgatta meg a szemeit. - Kopogjunk vagy nyissunk be?
- Nem tud..- haraptam el a szó végét mert nyílt az ajtó.
- Sziasztok, ti kik vagytok?  Még nem láttalak erre titeket.
- Öhhmm én … - vakargattam a tarkóm.
- Mindegy is gyertek be. – rántott magával. – Még józannak tűntök ezt gyorsan orvosolni kell.  Amúgy én Louis vagyok.  És ti? Mindegy  legyetek göndör és a barátja. Jé ez tök jó, erre innotok kell velem.
A kezünkbe adott egy kis méretű poharat tele zöld löttyel. Koccintott velünk majd egy húzásra eltüntette az alkoholt majd várakozóan nézett ránk.
- Ez mi? – szagolt bele a barátom.
- Göndörkém ez hamisítatlan abszint.  – veregette vállba.  – Na mi lesz még ma megisszátok?
Összenézünk Harryvel és a szemébe bizonyítási vágyat láttam.  Egyszerre húztuk le. Borzalmasan égette a torkom  és ettől az egy pohártól is elkezdtem  szédülni, de ahogy ránéztem a barátomra nála sem lehetett jobb a helyzet.  Még mi egy pohárral megittunk Louis már a negyediket emelte a szájához.
- Le vagytok maradva fiúk húzatok bele. – sietett el köszönteni a többi vendéget.
- Basszus ez minden vendégnél megiszik legalább négyet ebből  a szarból.  – fintorgott Harry.
-  Nem volt annyira rossz.
- Még hogy nem volt rossz csak azért nem köptem ki mert figyelt. Gyerünk keressük meg a te herceged csak előbb én a wc-t látogatom meg.  – nevetett.
- Jó kedved lett ettől az egy pohártól. – mosolyogtam rá.
- A pia még le se ért. – ütött tarkón.
A táncparket felé vettem az irányt.  A falnak dőlve megláttam Niallt aki épp egy barna hajú fiúval társalgott elmélyülten.  Odamentem hozzájuk Niall nekem hátal állt így megfigyelhetem izmait ahogy megfeszülnek egy-egy erőteljesebb gesztikulálásnál.  Akivel beszélt egyszer csak rámutatott amivel elérte, hogy a szőke fenevad felém forduljon.
- Istenem! – hangzott a felkiáltás.  -  Mit keresel itt?
- Sajnálom el kellett jönnöm.
- Zayn! Zayn! – rohant hozzám Harry. – Óóó.
- Harry hadd mutassam be Niallt. Niall ő Harry a legjobb barátom. –mosolyogtam.
- Szia. – köszönt barátságosan Harry.
- Cső.
- Ha Niall  van olyan bunkó, hogy nem mutat be én megteszem. Liam vagyok ennek a parasztnak és ott valahol a másiknak. – mutatott a tömegbe. -  a barátja és ügyvédje.
- Ügyvéd vagy? – döbbentem le.
- Igen. – mosolygott. – Nem látszik rajtam.
- Most, hogy mondod az öltöny árulkodó lehetett volna.
- Na mond csak el milyen rossz tettet követett el  ellened az én drága barátom.
- Semmit.
- Azon kívül, hogy megdugta és ő szerelmes lett belé semmit igazán semmit. – motyogta a legjobb barátom.
- Harry! – szóltam rá erélyesen.
- Most mi van? – nézett bele a döbbent  szemekbe.
- Nem tudja vagyis nem tudta, hogy szerelmes vagyok belé. – néztem a cipőm.
Mikor felnéztem a szőke már nem volt ott. Épp elcsíptem ahogy maga után húz egy  kék hajú lányt és eltűnnek az ajtó mögött.  Szomorúan emeltem vissza a pillantásom a barátomra és az ügyvédre.
- Ne törődj a  hülye fejével, sosem tudja mikor kell leállnia és normális ember módjára viselkedni nem úgy mint egy hormon túltengéses kamasz fiú  és fűvel fával összefeküdni.  Ha megmutatná az igazi énjét sokkal  több minden megnyílna előtte nem kéne mindenféle illegális helyzetekbe keverednie és magával rángatnia Louist is nem  mit ha annyira erőltetni kéne rá ő is észhez térhetne valahára,  mindkettőre ráférne egy erős kéz ami nem engedi, hogy így viselkedjenek. Én szégyellem magam  és esedezem bocsánatért helyettük. Azt hittem mostanra benő a fejük lágya,  de komolyan egy birkának több esze van mint ezeknek együtt véve. Nélkülem szerintem már rég halottak lennének vagy legalábbis a sitten rohadnának.  Persze imádom őket és a legjobb barátaim, de néha én magam lennék képes megfojtani őket.  – fejezte be a mondandóját Liam.
- Mióta ismered őket?
- Óvodás korom óta legjobb barátok vagyunk mindig is egy suliba jártunk akkor még nem voltak ilyenek.  Niall egy barátságos festett szőke tizenéves volt , Louis meg az úgynevezett vicces srác mindenki imádta őket a suli legmenőbb párosa közé tartoztak én is természetesen, de nélkülük a ranglétra  alján tengettem volna  a napjaim . A focicsapat sztárjai voltak én meg a kis stréber akivel a nagymenők jobba vannak. Mikor vége lett a   gimnazista éveknek   én egyetemre mentem ők meg elzüllöttek.  Tényleg ti gimnazisták vagytok?
- Igen ez az utolsó évünk. – mosolyogtam rá.
- Sokkal fiatalabbnak tűntök. Jössztök megkeresni Louist?
- Oké.
Miközben kerestük a barátságuk harmadik tagját mesélt magáról és a fiúkról. Louist a kertbe találtuk meg épp valami cigit szívott. Erősen gyanítom, hogy füves lehetett mert Liam olyan lendülettel kapta ki a kék szemű szájából, hogy még én is beleszédültem. 
- Mi faszért vetted el?  Add vissza! – konyult  le a szája.
- Nem!  Elég részeg vagy nem kell, hogy még betépj is.
- De Liam egyszer élünk. Kérlek.  – vettette be a kiskutya szemeket.
- Azt mondtam nem és most szépen felmegyünk és lefekszel aludni.
- Nem!
- Mit mondtam?
- Jó okés apuci megyek és alszok.
- Jó kisfiú a biztonság kedvéért mi is veled tartunk.
- Nagyfiú vagyok már. – bújt bele Liam karjaiba.
- Tudom, de  a nagyfiúknak is kell aludniuk.
- Igazad van álmos is vagyok.
Kulccsal kinyitottuk  Louis hálószobáját és befektettük aludni.  Magához ölelte a párnáját és belefúrta a fejét.
- Apa? – dünnyögte.
- Tessék?
- Itt maradsz még elalszom?
- Itt.
- A barátaid is?
- Ők is.
- Köszönöm. – hunyta le a szemeit és máris az álmok földjére repült.
- Liam mért hívott apának? Ne vedd tolakodásnak! – kérdeztem finoman.
- Nem az. – mosolygott. – Az apja mikor megtudta az ügyeit és azt, hogy biszex teljesen kiakadt és kitagadta sőt még meg is verte.  Azóta  a nap óta nem beszélünk az apjáról mert kiborul és törni zúzni kezd.  Viszont mikor részeg valamiért mindig az apjának gondol és Niallt a kistesójának hiszi.  Ez nála egy ilyen pszichés dolog. Na fiúk hazamentek vagy itt maradtok velünk?  Van szabad hely nyugodtan aludjatok itt és legalább nem kell egyedül hazaküldenem ezt a sok embert.
- Mért ne? – néztem a barátomra.
- Nem is tudom.
- Harry kérlek…kapsz egy kiscicát ha megengeded.
- Oké legyen, de a cicát te mondod el anyámnak. – nevetett.
Miután kizavartunk mindenkit vagyis inkább Liam összetakarítottunk.  Liam megvetette nekünk a kanapét majd elment Louis mellé aludni. Minket is hamar elragadott az álom világ.



2015. augusztus 28., péntek

Prológus

Egy gyönyörű ház ajtaja nyílt ki. Egy fekete hajú fiú osont , hogy elinduljon a város sötétebb felére. A lábat úgy kapkodta, hogy vagy háromszor elesett útközben.  Tudta hol találja a szőkét. A kihalt útszakaszon most emberek sorakoztak.  Mire odaért felbőgtek a motorok és már csak a kipufogó füstjét látta.
- Franc lekéstem.  - morogta magába.
20 perc múlva megjelent az első motor amit Zayn egyből felismert és mosoly kúszott az arcára. Nagy csodák csodájára  a versenyt megint Niall vitte ezzel bezsebelve  700 ezer forintot.  A bukósisakját levéve beletúrt a szőke tincseibe amitől a fekete hajú srác szíve kihagyott egy ütemet majd örült tempóba kezdett verni.  A rosszfiú végig futtatta tekintetét a tömegen mikor a szemei megakadtak az őt stírölő barna szempáron.
 - Na de jó már megint itt van. - motyogta maga elé a szőke fenevad. 
Megbeszélték a haverjaival, hogy egy óra múlva találkoznak és megünneplik a győzelmet Louis otthonában.  Visszapattant a motorra. Minél előbb  haza akart érni mert a buli előtt volt még egy kis dolga egy csinos vörös csajjal.
- Várj! – szólt utána egy remegő hang.
- Mi van? Mér vagy itt? Mondtam, hogy ne gyere ide.
- Tudom, de látni akartalak. – mosolygott szégyenlősen a szemüveges gimnazista fiú.
- Hajj Zayn nem elmondtam már, hogy aki volt már egyszer az ágyamba azt többet  nem dugom meg.  Különben is neked aludnod kéne holnap suli. Szóval tűnés!  Engem meg felejts el!
- De..
- Mit mondtam az előbb,  istenem te ilyen hülye vagy?! – fogta meg a fekete hajú ingének a gallérját.  – Húzz innen és még egyszer meg nem lássalak!  - hajtott el ezzel egyedül hagyva a  megszeppent fiút aki mosolyra húzta ajkait.
- Hozzám ért! – suttogta. – Megérintett !! Értitek a keze rajtam volt. – kiabált miközben hazafutott.

Hallotta,  hogy mit beszéltek a buliról és ő is ott akar lenni mert elhatározta ha törik ha szakad ő lesz az egyetlen kivétel  Niall szabályában.