8.rész

A házba beérve Jade kapta el a kezem és húzott vissza az udvara. Se szó se beszéd egyszerűen lesmárolt majd pofon vágott.

- Mi a szar? – néztem rá döbbenten.

- Magamra akartam vonni a figyelmed. – mosolygott.

- Így?

- Mér, hogy kellett volna?

- Mondjuk  úgy hogy a nevemen szólítasz! – akadtam ki.

- Az túl sablonos nekem.

- Jade én szerintem most..

- Figyelj már rám! – rázta meg a vállam.

- Oké!

- Na szóval mi a jó büdös picsát csináltál te tegnap este. – ütötte meg minden szónál a karom.

- Én? – dörzsölgettem a fájú végtagom.

- Nem,  a kiskutyámról beszélek borzalmasan rossz kutya.. jó hogy te!

- Te tudod mi történt Niall és Perrie között? A teljes sztorit nem csak azt amit Perrie mondott. Tuti, hogy valamit eltitkolt.

- Zayn…

- Kérlek mond el!

- Nem tehetem. – nézett rám bocsánat kérően.

- Nagyon fontos lenne.

- De Zayn Perrie megtiltotta.

- Jade. – nyögtem a nevét.

- Ne mond így a nevem!

- Szeretlek. – próbálkoztam.

- Zayn nem fogom elmondani.

- Jó. –vágtam be a durcit.

- Ne haragudj nem árulhatom el a nővéred. – ölelt meg.

- Szerintem most menj el. – bújtam ki a karjai közül.

- Ahogy szeretnéd. Szia Zayn.

- Viszlát Jade.

Amint elment  bementem a házba és helyet foglaltam a kanapén Liam és Louis között.  Körül néztem és megakadt a tekintetemen Harryn  aki épp akkor huppant le Louis mellé és fogta meg a kezét majd egy lágy puszit lehelt az arcára.

- Ti? Ti… most? -  kérdeztem összezavarodva.

- Mi az Zayn? – mosolygott Lou.

- Együtt vagytok?

- Mondhatni. – pirult el a legjobb barátom.

- Nem hiszem el hamarabb lett barátod mint nekem pedig te eddig nem is buktál a fiúkra.

- Ez van haver. – veregedte meg a hátam Liam. – Szerintem én húzok délután van egy ügyem, gyilkosság biztos vagyok benne, hogy  bűnös az alak, de ezt nem hallottátok az én feladatom az ellenkezőjét bebizonyítani.  Sziasztok.

- Csá fater.  – ordította Louis.

- Szia Liam. – kiáltottunk Harryvel is utána.

- Niall?

- Hazament azt mondta van egy fontos dolga amit el kell intéznie. – csókolgatta Louis Harry nyakát.

- Oké. Na mit csinálunk?

- Mi a szobámban  leszünk te azt amit akarsz  . –  mondta Louis és húzni kezdte Harryt a hálója felé.

- Ezek szerint ezt. – nevetett Harry.

- Ez kedves volt. – motyogtam magam elé.

Én is visszavonultam a szobámba és ledőltem a pihe puha  ágyamra.  Benyomtam a tv-ét és valami értelmetlen agyromboló műsort kezdtem nézni. A tevékenységemet hangos nyögések zavarták meg.  Felkeltem az ágyamról és Louis szobája felé indultam. Egy ideig  az ajtó előtt hallgatóztam majd leesett, hogy mi a szart is csinálhatnak.

- Fújj! – kiáltottam fel akaratomon kívül.

- Hallottad? – kérdezte az ajtón túl a legjobb barátom.

- Mit édesem?

- Mindegy. Csókolj meg!

- Örömmel.

Úgy döntöttem inkább jobb ha most elmegyek. Természetesen  ki máshoz indulhattam volna ha nem Niallhöz.  Boldogan szeltem az utcát. Újra lejátszódott bennem ahogy azt mondja érez valamit irántam. Mosoly terült szét az arcomon.  A házhoz érve kopogtam, de senki nem nyitott ajtót.  Vártam egy darabig majd megnéztem nyitva van-e. Szerencsémre kitárult az ajtó  és beléptem rajta. Gondolkodás nélkül indultam el a szobája felé. Minél közelebb értem annál jobban erősödtek a hangok. Mire az üvegajtóhoz értem tisztán hallottam a nyögéseket és az üvegnek hála tökéletes rálátásom volt az eseményekre is. Csak álltam ott és néztem ahogy Niall egy  lány társaságát  élvezi. A lábaim földbe gyökereztek meg se bírtam mozdulni. Forró könnycseppek húztak csíkot az arcomon.  A lány észre vett és megkocogtatta a szőkeség vállát. Niall rám kapta a tekintetét. Nem állt le ugyan úgy mozgott a csajba, de közbe végig az én könnyes szemeibe nézett. Megráztam a fejem és sarkon fordultam. Alig láttam valamit, de minél hamarabb el akartam tűnni innen.  Újra és újra magam előtt láttam ahogy mozog benne.  Az ajtónál egy kéz kapott el ami visszarántott. Szembefordultam a tulajdonosával. Niall alsónadrágba  nézett farkas szemet velem.  Már egy felöltözött fiatal nő sétált le a lépcsőn.

- Nem értem mér kell elmennem eddig minden olyan jó volt? – nézett a szőkére.

- A hangsúly az eddig-en  van szóval viszlát. –mondta meg sem szakítva velem a szemkontaktust.

- Oké. – fújtatott a lány.

Megszakítottam a szemkontaktust és a csajra néztem. Igazán szép. Hosszú vöröses haja egyenesen omlik a vállára. Gyönyörű kifejező zöld szemei csak úgy villogtak mikor rám terelődött a figyelme. Az alkata is remek hosszú vékony lábak lapos has és ott gömbölyű ahol kell neki. Az arca teljesen tiszta semmi szeplő vagy bőr hiba. Smink sincs rajta ami nagyon ritka. Egy fehér egybe ruhát visel ami leér a bokájáig és egy napszemüveg van a hajába tolva. Tökéletes nő.

- Még mindig itt vagy? – emelte a kék szemit a lányra.

- Már nem. Viszlát Niall.

- A soha viszont látásra Nicola.

- Hát persze. – morgott ezek szerint Nicola. – Már vagy 2 éve mondod ezt  után meg felhívsz, hogy újra megfektess. Jó érzés a szabályod kivételének lenni. – mosolyodott el a végére.

- Most menj el. –hajtotta le a fejét Niall.

- Oké. Örültem a szerencsének szépfiú. – húzta végig hosszú  fehére manikűröztetett ujjait az államon. – Niallnek meg van a számom ha társaságra vágysz.  – kacsintott.

- Nicola!

- Jól van itt se vagyok. –nevetett és becsapta maga után az ajtót.

Nem szólalt meg egyikünk sem. Kerültem a szemkontaktust a  padlót vizslattam.  Niall benyúlt az állam alá és felemelte a fejem.  

- Miért jöttél? – kérdezte kedvesen.

- Miér fontos ez neked?

- Ez az én házam nem jöhetsz csak úgy kényed kedve szerint ide! Jogom van tudni mi a faszért jöttél ide és zavartad meg a dolgom.  – emelte fel a hangját.
Rühellem a hangulat ingadozásait.

- Mér feküdtél le ezzel a lánnyal?

- Rohadtul nem tartozok neked elszámolással! – jött ki teljesen a sodrából.

- Azt hittem mostantól minden más lesz.

- Zayn ezt te sem gondolod komolyan.  – rázta meg a fejét.

- Mér ne gondolhatnám komolyan?

- Talán mert én Niall vagyok.

- Azt mondtad érzel valamit irántam. – hajtottam le fejem.

- Nem tagadom mondtam ilyet. Viszont nem fogadtam hűséget.  Igen rohadtul bejössz te vagy Nicola kivételével az egyetlen aki bármikor képes beindítani sőt te vagy az egyetlen Nicolának sem megy mindig. Bármikor képes lennék benned elélvezni, de ez nem azt jelenti, hogy szeretlek és soha többé nem dugok meg mást csak téged az nem én lennék. Elméletileg szeretsz ugye? – kérdezte én meg bólintottam. – Akkor mi a faszért akarsz megváltoztatni? Ha szeretsz akkor abba a személyiségembe szertél bele aki minden mozgó lényt megdug és kibasszotul nincs szíve.  Nem értem mit problémázol ez az én életem úgy élem ahogy akarom és én élvezni szeretném.

- Tudod én mit akarok? Téged, de már kezdek beletörődni, hogy soha nem leszel csak az enyém. – szólaltam meg egy kis idő után.

- Meglehet, hogy beléd szeretek, de én akkor sem tudnám azt nyújtani amit te szeretnél.  Nem fogok boldogan piknikezni veled egy mezőn vagy örök hűséget fogadni. Az nem én vagyok és ha neked erre van szükséged szerintem hagyjuk egymást. Nekem van egy sebem amit ha befoltozok sem fogok tudni megváltoztatni és más lenni, ez vagyok én és tudom, hogy neked más kell ezért a te érdekedbe szerintem menj el és soha többé ne gyere vissza.

- Igazad lehet. Jobb mindkettőnknek ha  eltűnök és csak egy emlék maradok számodra egy srác akinek játszottál az érzelmeivel. Viszlát Niall ígérem többé nem látsz.  – mondtam ki az első gondolatom.

- Szia Zayn.

Kiléptem az ajtón és a könnyeimet törölgetve indultam el Louis házához. Odaérve felmentem a szobámba és minden cuccom összepakoltam majd elhagytam a helyiséget.  Egy helyre mehetek és reménykedtem benne, hogy visszafogadnak. Egész úton egy kavicsot rugdostam magam előtt. A kapunkhoz érve nagy levegőt vettem és csengettem. Perrie jött ki az ajtón vörösre sírt  szemekkel. Amint meglátott a nyakamba vettette magát.

- Szeretlek Zayn!  Követem el hibákat a múltba nagyon sajnálom  is őket. Szeretlek és nem akarlak elveszteni. – sírt.

- Én is szeretlek. – öleltem át. – Menjünk be.

Lágyan elmosolyodott és letörölte a könnyeit. A kezemnél fogva húzott be az épületbe ahol még egyszer megölelt.  Otthon voltam. Ott ahová tartozom egy szerető család körében, de egy valami hiányzott mellőlem vagyis egy valaki. Egy szerető társ aki bármire képes értem és csak én létezek számára.

  

7.rész

A házunk elé gördült a kocsival. Gyorsan ki akartam pattanni, de  Liam elkapta kezem. A melegséget árasztó barna szemeibe néztem. Egy halvány mosoly bujkált a szájjá szélén.

- Biztos, hogy itt most jó neked?

- Igen. Valamit el kell intéznem.

- Zayn ne csinálj hülyeséget. Niall egy gyökér balfasz bármit is tett nem éri meg kockáztatni.

- Tudom mit csinálok. – rántottam ki a kezem a szorításából.

- Zayn… - kezdte volna el a következő mondatát, de rácsaptam az ajtót. – Pontosan olyan vagy mint ő. - hallatszódott ki a kocsin keresztül is.

Berohantam a házba nagyon fájt a fenekem, de ez sem tántorított el a célomtól. Berontottam a nővérem szobájába. Senki nem fogadott a hálóba. Lassan kinyílt a fürdőszoba ajtó és ő csoszogott ki rajta.  Döbbenten nézte a feldúlt ábrázatom.

- Öcsi minden rendbe? – kérdezte engem vizslatva.

- Ismered Niall Horant? – szegeztem neki a kérdést.

- Mért kérdezed? – nyelt nagyot.

- Ismered?

- Zayn..

- A kurva életbe is ismered? – ordítottam.

- Igen.

- Honnan?

- Mér érdekkel.

- Válaszolj már! – léptem hozzá.

- A  barátom volt.

- Mikor?

- Régen.

- Mikor?

- 3 éve.

- Mi történt?

- Semmi.

- Mi történt?

- Mondom, hogy semmi. – rázta meg a fejét, így kicsúszott néhány tincs a feje tetejére fogott kontyból.

- Mi történt? Istenem hagy ne kelljen magam ismételni. 

- 5 hónapig voltunk együtt. Nem akart lefeküdni velem bármivel próbálkoztam.  Egyik este sikerült rávennem szexeltünk…borzalmas volt. Mikor végeztünk azt mondta szeret, viszonoztam a gesztust.  Hazudtam neki semmit nem éreztem iránta. Amint elaludt leléptem és hagytam neki egy cetlit azzal a szöveggel, hogy soha többé nem keressen.  Hallottam másoktól, hogy majd nem megölte miattam magát az egyik barátja mentette meg.

- Te tetted! Te hibád! Ne! – vágtam a földhöz az éjjeli lámpáját.

- Zayn. – sikoltott fel.

- Kussolj ribanc! –  borítottam fel a szekrényét.

- Gyerekek mi ez a zaj? – nyitott be anya apával a hát mögött. – Jézus!  

- Hagyd abba. – fogott le apa.

- Engedj el! – üvöltöttem.

- Fiam.

- Meg kell fizetni annak a büdös kurvának.

- Zayn, hogy beszélsz! – hápogott anya. Kirántottam magam apa szorításából és a nővérem elé léptem.

- Nem hittem volna, hogy egész életemet egy picsával éltem le. Tönkretettél egy embert. Engem soha többé ne látsz ezt már most megmondom.  – fordítottam hátat.

- Hová mész? –kiáltott anya utánam.

- El.

- Drágám…

- Fogd már be! – csaptam be a bejárati ajtót.

Semmivel sem törődve mentem az úti célom felé. A ház elé érve bekopogtam. Egy álmos barna kobak nyitott ajtót.  Rám emelte kék szemeit és beengedett az ajtón. Leültem az étkezőasztalhoz. Louis is csatlakozott hozzám egy bögre teával.

- Te is kérsz?

- Nem, köszönöm.

- Mi történt?

- Itt tölthetek pár napot?  - kerültem ki a választ.

- Persze, gyere megmutatom hol tudsz aludni.

Bevezetett egy kis hálószobába majd elment nekem ágyneműt hozni.  Magam élé bámultam és a gondolataimba mélyedtem mikor visszatért.

- Kell még valami?

- Ruhák.

- Találsz a szekrénybe.

- Köszönöm. – néztem rá hálásan.

- Jó éjt Zayn. – mosolygott.

Bebújtam a takaró állá. Az agyam képeket vetített elém.  A három évvel ezelőtti Perrieről és Niallről.

- Niall kérlek! – túrt bele a szőke tincsekbe.

- Perrie nem akarom. – vette ki a kezeket a hajából.

- Jó. – tette keresztbe a kezeit.

- Édesem ne néz így. – simogatta meg az arcát.

- Mér nem? Talán nem kívánsz?

- Dehogy nem.

- Akkor?

- Legyen. – csókolta meg .

A következő kép már az volt ahogy Niall szerelmet vall.

- Remélem nem voltam nagyon béna? – kérdezte Perriet miközben a haját simogatta.

- Tökéletes volt. – forgatta meg a szemét amit a Niall nem látott.

- Beléd szeretem. – suttogta a szőke lány fülébe.

- Én is szeretlek. – csókolta meg undorral amiből semmit nem érzékelt a szerelmes fiú.

Még egy hirtelen váltás. Perrie a ruháit kapkodja össze. Elővesz egy lapot és ráírja, hogy neki ennyi volt majd elhagyja a házat. Ezt követe az a kép ahol Niall az üzenetet olvass. Az ahogy a kék szemei könnybe lábadnak és lecsúszik a földre.  A szőke fiú borotvával a kézébe. Liam berontása a házba ezzel megmentve Niall életét.  Innentől már csak a mostani  rosszfiú képeit láttam. Azt ahogy sora fekteti meg az emberek és lép le nem törődve azzal mit hagy maga után. A versenyek amiket megnyert, az új élete és benne az én szerepem.  Látni ezeket még ha lehet nem is, így történtek borzalmas volt. Megértem mér ilyen ellenséges velem és mért barátkozik a sátánnal, de én meg fogom őt menteni az ördög karmai közül ezt itt és most elhatároztam. Szép lassan nyelt el az álom világa, hogy reggel Harry hangjára keljek.

- Zayn..Zayn. – rázogatott.

- Jézus Harry. Te mi a faszt keressel itt?

- Louis szólt még az este, hogy itt vagy, de csak most tudtam jönni. -  Mi történt?

- Nem akarok róla beszélni.

- Biztos?

- Igen! – álltam fel és indultam el az étkező felé.

Az asztalnál többen ültek a kelleténél. Két emberen  egyből megakadt a tekintetem.

- Jade te mit keresel itt?

- Én hívtam. – szólalt meg Niall a váratlan személyek másik fele.

- Mér?

- Perrie tegnap felhívott és sírva elmesélte mi történt én meg felhívtam Niallt mert azt hittem nála vagy. Ő meg felvilágosított, hogy nem vagy ott, de tudja kinél lehetsz. Én meg jöttem is.

- De..

- Beszélhetnénk?- kezdett maga után hozni  Niall.

Mikor kiértünk az udvara elengedte a kezem és sóhajtott egy nagyot.

- Ez mire volt jó?

- Mi? – néztem rá értetlenül.

- Amit tettél. Halálra ijeszteted Perriét.  

- Még őt sajnálod? Egy kibaszott kurva volt. Kijátszott téged megvezetett és te még képes vagy őt védeni. Várjunk te  még  mindig szereted.

- Zayn igazad van , nem szabadna védenem őt és még mindig szeretnem, de te tudod a legjobban, hogy ez milyen.

- Azt mondod még mindig teljes mértékbe őt szereted?

- Igen szeretem  már nem annyira mint régen, de a szívem  valamilyen oknál fogva még mindig érte dobog.

- Tehát engem nem is lennél képes szeretni?

- Zayn én..

- Mér? Csak azt mond el mért jobb ő mint én.

- Nem tudom. Értsd meg az érzelmeimet nem tudom irányítani pedig hidd el már régóta szeretném.  

- 3 éve töretlenül szereted még úgy is, hogy bántott? – néztem rá hitetlenkedve.

- Zayn még csak 2 hete ismersz és én már vagy 100-szor összetörtem a szíved mégis szeretsz nem igaz?

- De.

- Akkor hol itt a kérdés?

- Boldog voltál vele?

- Nagyon is. – mosolyodott el halványan.

- Szeretnél újra vele lenni?

- Nem.

- Akkor mit szeretnél Niall?

- Időt.

- Kitől kérsz időt?

-  Tőled Zayn. Kélek adj időt nekem.

- Megpróbálom, de nem ígérhetek semmit nem a türelmemről vagyok híres.

- Köszönöm. – indult vissza a házba.

- Egy kérdést megengedsz még nekem?

- Meg.

- Érzel valamit irántam?

- Igen. – nézett a szemeibe. – De időre van szükségem.

- Rendben felfogtam. – mosolyogtam rá majd visszaindultam az épületbe.

6.rész 18+

Sziasztok!! Bocsánat, hogy múlt héten nem volt rész csak sajnos nem értem rá. Viszont most hoztam és nem is akármilyen Ziall 18+ Zayn újra beleesik a csapdába :) Jó olvasást puszi!

Zayn:

Összetörtem. Darabjaimra hullottam. Mér? Mért  jó az neki ha bánt engem. Tettem valamit? Hogy szerethetem? Ezekkel a gondolatokkal indultam el haza felé.  Magam előtt egy kavicsot rugdostam. A telefonom csörgése zavart meg ebben a fontos teendőmbe.

- Haló?

- Zayn gyere Niall házához!

- Mi?

- Gyere már ide!

- Oké. Liam ott leszek.

A barátom hangjából kétségbeesést vettem ki, így szaladtam a  bazi nagy ház felé, csak tudnám honnan volt annyi pénze, hogy megvegye.  Hamarabb odaértem mint gondoltam volna. Berontottam a ház ajtaján.

- Végre! – hallottam meg Liam hangját.

- Mi történt?

- Niall.

- MI van vele?

- Hülye ivott meg drogozott is.

- Jól van?

- Igen csak nagyon meg van zavarodva és állandóan  a te neved és Justinét hajtogatta úgy láttam jónak ha idehívlak.  

- Justint is? – nyeltem nagyot.

- Nem neki nem szóltam. Fent van az emeleten a te kezedbe adom vigyáz rá.

- Most elmész?

- Igen.

- Ne! - kértem.

- Mér?

- Mi van ha elküld akkor ki figyel rá?

- Nem fog. - mosolyodott el.

- De..

- Elmentem. Szia.

- Szia. – suttogtam utána.

Elmentem a  konyhába inni egy pohár vizet időhúzás gyanánt.  Neki támaszkodtam a konyhapultnak és a gondolataimba merültem valószínűleg ezért nem hallottam azt ahogy mögém lépdel. A kezét a derekamra tette és magával szembe  fordított majd az ajakimra tapadt.  Próbáltam küzdeni ellene, de a jóleső érzés diadalmaskodott felettem.  Kezeimet  a nyaka köré kulcsoltam. Egy laza mozdulattal felrakott a pultra és a lábaim közé férkőzött.  Elváltam ajakitól, a homályos kék szemeibe néztem.

- Niall be vagy állva és ittál is nem akarsz megfektetni. Emlékszel a szabályodra?

- KI a faszt érdekelnek a szabályok?  Lehet be vagyok állva, de egyet biztosan tudok eszeveszettül kívánlak és most meg foglak dugni.  – nyalt bele a fülembe.

- Niall.. Niall!

- Igen. – nyögte a nyakamba.

- Nem!

- Mi  nem?

- Nem fekszem le veled…még egyszer csak azért mert kanos vagy.

- Ó dehogy nem.

Ellépett tőlem  és elkezdte levenni a ruhát. Először a póló került le amit jó messze eldobott. Szép lassan csúsztak le róla a textilek nekem egyre nagyobb merevedést okozva. Az alsónadrágba  beleakasztotta az úját,  de nem mozdította meg. Eddig bírtam olyan hévvel vettettem rá magam kezdő létemre, hogy  még én is meglepődtem.  Lehúzta rólam a nadrágot a boxerrel együtt majd a pólót rángatta le rólam. Felkapott az ölébe és úgy indult el felfele a lépcsőn. A járása nem volt stabil sőt kétszer meg is botlott.  Amint felértünk ledobott az ágyra   és egyből neki kezdett a nyakam ostromozásának. A fogát belemélyesztette a bőrömbe amitől egy hatalmasat nyögtem.

- Ez az hallasd a hangod.  – búgta fülembe majd meghúzta a fogaival a cimpám.

Mozdulatai a gyakorlatot  sugározták. Bele se merek gondolni hány nő és férfi nyögött már alatta. Csókokkal borította el a felsőtestem. A péniszemhez érve végig nyalt rajta amivel egy hatalmas nyögést csalt ki belőlem. Szopogatni kezdte a makkom. Már most a mennyország kapuiban álltam. Egy hirtelen mozdulattal leengedett a torkán, az enyémből meg egy állatias hörgés tört elő amin elmosolyodott. A fejét ütemesen mozgatta néha nyelve egyet. Farkam megremegett benne  amit érezheted mert kiengedett az ajkai közöl. A mellbimbómhoz hajolt és szívta, harapdálta azt.  A nyögéseim hangereje még Niallt is meglepte.

- Jó hangos vagy drága. – csókolt meg. – Szeretem ha valakinek van hangja.  -  húzta meg az alsó ajkam.

Felállt és a szekrényéhez lépet. KI vett belőle egy tubust meg egy dobozt.  A lábam közé helyezkedett és a fogaival kibontotta az óvszeres csomagot. Fel akarta görgetni magára, de én megállítottam.  

- Én akarom!

- Tudod, hogy kell? – lepődött meg.

- Haha nekem is volt felvilágosító órám.

- Hát tessék.

- Becsíptem a végét és felgörgettem rá.  Visszadőltem és közbe végig simítottam hosszán.  

- Egész jó. – kacsintott rám.

Síkosított kent az ánuszomra majd belém vezette egy ujját.  Nagyon kellemetlen érzés, de hamar megszoktam. Lassan csatlakozott a többi ujja is.  Mikor elég tágasnak érzet kihúzta őket amitől egy rosszalló nyögés tört elő a torkomból.

- Na már akaratosak is vagyunk?

- Csináld már! – parancsoltam rá amitől elnevette magát.

- Rendbe!  - vágódott belém.

A fájdalom borzalmas volt, az arcom eltorzult. Nem mozdult, várta, hogy megszokjam méretét majd eszeveszett tempóba kezdett. A lökései erejétől padlót fogtam.  Nagyon gyorsan mozgott. Egyik lökésénél eltalált egy pontot amitől hatalmas nyögtem. Ez után csak arra a pontra irányította magát. Egyre közelebb értem mikor kihúzódott belőlem.

- Állj  négykézlábra. -  parancsolta.

Teljesítettem a kérését és ő azonnal újra bennem volt. A hátamra dőlt a felsőtestével és úgy mozgott bennem.  Egyre hangosabban nyögött ő is. Éreztem, hogy mindketten közel vagyunk.

- Ez az Perrie! – nyögte.

- Perrie?

Amint ő is felfogta mit mondott abbahagyta a mozgást. Elhúzódtam tőle és az ágy sarkába ültem. A fejem ráhajtottam a karomra és a könnyeim próbáltam visszatartani.

- Zayn én…

- Honnan ismered a nővérem? Nem is,  inkább szex közbe mér nyögöd az ő nevét?

- Én..

- Mi Niall? Mondj már végre valamit!  

- Te nekem nem parancsolsz! Ez egy egyszerű szex volt,  ha más nevet nyögtem ez van előfordult már máskor is. Az, hogy történetesen ez  a nővéredé volt az legyen az én dolgom és most vagy befejezzük amit elkezdtünk vagy mehetsz is.

- Hogy szerethetek egy ekkor seggfej, hülye, barmot. – álltam fel könnyes szem de egyből visszaestem.

- Még fájni fog egy darabig. – nevetett.

- Barom!

Végre sikerült felállnom és azonnal lesiettem a lépcsőn. Megkerestem a ruháim és gyorsan kapkodtam magamra.

- Mér vagy most ennyire kiakadva?

- Talán azért mert engem dugsz azt aki szeret és a nővére nevét nyögöd! – ordítottam le.

- Gyere vissza fejezzük már be utána tőlem mehetsz.

- Hagyj békén.

- Ezt pont te mondod?! Te nem tudsz leakadni rólam.  Bár megértem engem nem lehet egy könnyen elfelejteni.  – nevette el.

- Rohadnál meg!

- Na ne mondj ilyet. – biggyesztette le a száját majd elmosolyodott.

- Tudod mit igazad van mostantól nem kereslek és nem szólok hozzád.

- Rendbe. Pápá . – integetett.

- Gyökér. - vágtam be az ajtót.

A járás nehezemre eset, így dobtam Liamnek egy sms-t, hogy jöjjön és vigyen haza. Hamar ideért, beszálltam a kocsiba. Látta a könnyes arcom, de nem szólt semmit csak gázt nyomot és hazafuvarozott. 

5.rész

Niall:

A francba is mér van az, hogy nem tud békén hagyni?! Mér követ minden hova? Mert szerelmes belém. Nem az nem lehet nem szerethet belém.  Én nem tudom megadni neki  azt amire szüksége van.  Jó tényleg rohadt ügyes az ágyba, de szexen kívül én nem tudok neki semmivel sem szolgálni. Nem vagyok az érzelmek híve. Nem az én műfajom. Még sosem szeretem senkit igazából azt se tudom az, hogy kell.  Most magamnak hazudtam? Tökéletesen tudom mi az a szerelem, éreztem már. A szerelem egy olyan dolog ami csak tönkre tesz lelkileg és testileg is. Mikor beleszeretsz valakibe a szemed elé rózsaszín köd borul. Nem érzékeled a külvilágot. Elvarázsol egy mosolyával, a pillantásával, azzal, hogy létezik. Az orrodnál fogva vezet és mikor úgy érezte már mindened kijátszotta egyszerűen kidob. Eloszlanak a felhők és már mindent máshogy látsz. Rájössz, hogy kezdetektől fogva   cérnán rángatott.  Összetörsz már soha többé nem leszel az aki voltál. Köszönöm nekem ebből elég volt egy is.

- Kibaszottul elegem van! Niall Horan tolja le a seggét, hogy kiverhessem belőle a szart is! – követelt a barátom.

- Mi a fasz bajod van Liam?

- Az, hogy most legszívesebben kivégeznélek.

- He?

- Az van, hogy miután elmentél Zayn elájult elméletileg az alkohol miatt, de szerintem neked is volt közöd hozzá.

- És?

- Fogd már fel, hogy szeret és oda van érted. Tudom, hogy te is érzel valamit iránta látom rajta.  Mért nem adod fel végre és  vallod be neki, hogy szerelmes vagy belé?

- Liam nekem nincs szükségem szerelemre.

- Hagyjuk már. Még mindig ki vagy? 3 éve volt az istenit felejtsd már el nem mindenki olyan mint Perrie.

- Nem érted, hogy az a kicseszett Malik lány elintézte az összes kapcsolatom és lettem egy szex gép mindörökre.

- Malik?.. Malik..Szent ég!! Malik a vezetékneve?

- Igen. Mér?

- Hát tudod öhm Zayn elmondta neked a teljes nevét? Gondolom nem. Tudod az ő teljes neve Zayn Malik és azt mondta van egy velünk egyidős nővére, de a nevét nem mondta szóval nem biztos, hogy rokonok sőt egyáltalán nem hasonlítanak.

- Perrie és Zayn testvérek? A jó büdös picsába! Utálom a Malikokat. – ütöttem bele a falba.

- Niall mostanában túl sokszor versz a falba el fogod törni a kezed.

- Kit érdekel? Ó, hogy basznának kiskutyát! Mért  fogok én mindig egy Malikot ki.

- Niall…

- Menj el! Este találkozunk a versenyen.

- Niall..

- Azt mondtam menj el,  nem érted?

- Niall én csak…

- Liam húzz el!!

- Nem!

- A jó büdös picsába,  akkor én megyek el. – téptem fel az ajtót és léptem ki a hűvös délutánba.

A kedvenc helyemre tartottam. Nem érdekelt semmi más csak,  hogy minél hamarabb ott legyek. Amit odaértem egyből helyet foglaltam az asztalomnál. Régóta járok ebbe az öreg kávézóba. A hely varázsa mindig elragad, nyugtatóan hatnak rám a barna falai és tipikus kávé illata. Tálán akkor jöttem először ide mikor Perrie kidobott, azóta bármi bajom van itt vagyok. 

- Niall  rég láttalak. – köszöntött mosolyogva Kate.

- Tudom Kat.

- Mi baj?

- Honnan vesszed, hogy baj van?

- Csak akkor látunk itt ha az van.

- Jó.. Van időd?

- Van. – ült le az asztalomhoz.

- Emlékszel még Perriere?

- Igen, ki felejtené el azt  a mocskos kurvát.

- Hát izé.. megfektettem az öcsét.

- Mi?

- Lefeküdtem az öcsével, de nem tudtam, hogy tesók. Zayn az öccse belém szeretett.  Nem szerethet! Nem szabad senkinek sem belém szeretnie.  

- Niall sok ember szívét törted már össze mért érzem úgy, hogy ez most más?

- Nem tudom Kate.

- Drágám érzel iránta valamit?

- Mér jön mindenki ezzel? Mi közötök ahhoz,  hogy ki iránt mit érzek vagy,  hogy kibe kéne szerelmesnek lennem,  tudtommal ez még az én döntésem.  – ordítottam le.

- Szóval szereted.

- Nem én nem szeretem..én nem szerethetek senkit..csak bántana.

- Niall legalább nekem ne  játszd a kőszívű rosszfiút mindketten tökéletesen tudjuk, hogy te nem ilyen vagy.

- Én nem játszok meg semmit.

- ÁÁ dehogy csak falakat húzol magad köré.

- Én..

- Niall mér nem adsz egy esélyt ennek a fiúnak?

- Mert Malik.

- Niall ezt  mikor tudtad meg?

- Ma reggel.

- Mióta ismered?

- 2 hete.

- Szóval még mindig biztosan állítod, hogy ez a gond, nem inkább az, hogy félsz saját magadtól?  Nem érzed biztosnak magad, kétségeid vannak. Én nem azt mondom, hogy most kezdjetek járni én azt állítom  ha legyőzted saját  magad,  a gondolataid és az érzelmeid  adj egy esélyt ennek a fiúnak.  

Várta volna a válaszom de látta rajtam, hogy most nem fogok tudni megszólalni vagyis inkább értelmes dolgot mondani.

- Egy erős fekete kávé, azonnal hozom.

- Köszönöm. – suttogtam utána.

A kávémat szürcsölgetve merengtem el  a szavain. Kate mindig is tudott rám hatni, tudta mit kell ahhoz mondania, hogy magamba nézzek és rájöjjek a dolgokra  egyedül. A feketémet elfogyasztva rohantam haza, hogy  a verseny előtt még pihenhessek.  Késve érkeztem a versenyre, de rám mindig várnak hisz én vagyok az örök bajnok.  A rajthoz állt minden versenyző és ekkor eldörrent e pisztoly az indulást jelezve.  Elindult a futam.  A motorok felbőgtek a kipufogok okádták a füstöt. Nem figyeltem semmire csak arra  ahogy gyorsult alattam a motor.  Magam előtt csak a suhanó tájat láttam . A km/óra a kiakadásig feszült. A sebesség nyugtatóan hatott rám.  A szemem előtt képek  jelentek meg először  Perrie gyönyörű arca majd az ahogy kidob, Louis amikor az apja megverte mert kiderült a nemi identitása, Liam ahogy sír a sarokba mert túl későn értünk oda és a focicsapat többi tagja megvert és Zayn amikor ott hagyom az ágyba egy kiadós szex után.  Az idegesség eluralkodik rajtam , még a sebesség se tud lenyugtatni.  Nem tudok tovább gyorsul a Km/óra  teljesen kiakadt.  Több méter fölénnyel érek a célba, de a győzelmem sem okoz örömöt.  A bukósisakot levéve meglátom a barátaimmal karöltve a fiatalabbik Malikot.  Rám emeli csodálatos barna szemeit és elpirul mikor rájön, hogy őt figyelem. Nem tudom mér vette át teljesen a hatalmat felettem a méreg, de olyat tettem amit soha nem kellett volna. Leszálltam a motorról  és úgy tettem mintha feléjük indulnék. Láttam Zayn boldog mosolyát, de ekkor hirtelen magam se tudom mér lekanyarodtam és lesmároltam Justint az egyik haverom.  Láttam a barna szemek amit könnytől kezdenek csillogni.  Liam észrevette Zayn mit nézz és rosszallóan fejet rázott majd elhúzta onnan a fekete szépfiút.   Justin több mint 5 éve szerelmes belém, de mindig leráztam és most meg lesmárolom. Remek Niall egy nap alatt két szívet törtél össze új rekord.  Justin mosolyogva nézette a szemembe, de nekem ez valahogy nem ment egyszerűen hátat fordítottam és elsétáltam tőle. Ott hagyva őt az kérdések között.  Istenem, hogy lehetek ekkora szemét állat. Az egyik legjobb haveromat hitegetem azzal, hogy van esély nálam csak azért, hogy  Zaynt  lekoptassam.  Hogy a francba lehetek  ilyen hülye? Mért érzem azt mintha tőrt szúrtak volna a szívembe?  A motoromra pattantam és hazahajtottam, hogy a sárga földig igyam magam.

4.rész

Sziasztok csak egy kis figyelmeztetés a rész +18. 

Harry:

Csúszva érkeztem. Foghatnám a buszra, de én voltam túl sokszor öltöztem át. Mikor beléptem a kapun épp akkor viharzott ki a szőkeség engem felborítva.

- Mit csinálsz  te elmebeteg? – ordítottam utána.

- Semmi közöd hozzá mint csinálok inkább örülj, hogy nem repítek golyót a fejedbe. – villantotta meg az övén lévő pisztolyt.

- Jézus! – ugrottam egyet.

Niall csak felpattant a motorjára és elhúzott.  Az küszöböt átlépve egyből megláttam a barátom aki nem tűnt  túlságosan boldognak. Egyből levágtam, hogy akkor a szőke is ezért volt olyan ingerlékeny.  Elkezdtem volna magyarázni, hogy mér késtem amikor Zayn se szó se beszéd a karomba omlott.  Gyorsan megnéztem a pulzusát ami a kezem alatt ütemesen mozgott és felkaptam a testét, hogy  megkeresem   Liamet .

- A francba már, hogy ilyenkor sehol sincs.

- Kit keresel? – kérdezte egy lágy hang.

- Louis!! Zayn elájult.

- Vigyük be a szobámba. – kapta ki a kezeim közül és indult el jobbra. – Mi történt?

- Nem tudom. Mikor jöttem Niall is elég zaklatottnak tűnt tekintve , hogy felajánlotta azt a lehetőséget, hogy lepuffant. Zayn meg egyszerűen beleájult a kezembe. 

- ÓÓ az istenit nekem nem tiszta az elmém szóval rohadtul meg kéne találni Liamet, hogy mit csináljunk.

- Hívjam?

- Nem szerintem tudom hol van. – ment ki a szobából.

Leültem Zayn teste mellé. Jobban szemügyre vettem, tetszik az új stílusa. Basszus csak én tudok ilyenkor is azon gondolkozni, hogy mit vett fel a barátom. Arrg. Most magamat szidom az agyamba. Komolyan nekem diliház kéne. Remek most meg elmegyógyintézetbe küldeném magam egyre lentebb süllyedek.  Ebben a pillanatban nyílt ki az ajtó és lépet be rajta Liam és Louis.

- Oké hozzatok nekem hideg vizet egy vödörbe és egy pohárba is, meg valami édes dolgot,  oké egy tál is kell és szerintem kész vagyunk.  

- Hozzuk.

Elmentem a fürdőbe a vödör vízért a többit Louisra bíztam mégis csak ő van otthon. Liam pofozgatta Zaynt aki semmit nem reagált rá. Kivette a kezemből a vödröt és ráborította.

- Szent ég! – ült fel Zayn, de egyből vissza is dőlt.

- Ezt edd meg!

- MI?  Nem.

- Jót tesz. – mosolyogtam a barátomra.

- Oké. – ette meg a kis kekszet. – Kérhetek vizet?

- Persze. – nyújtotta oda Louis.

- Mi történt?

- Elájultál. Szerintem az elfogyasztott pia mennyiségtől mivel a szervezeted nincs hozzászokva. Nincs hányingered?

- Értem és nincs.

Egy ideig mindenki csendben ült. Zayn a sokk miatt nem tudod megszólalni mi meg nem is tudom mér. Végül én törtem meg hallgatást.

- Zayn mi történt?

- Mire gondolsz?

- Niallre.

- Az igazat megvallva  semmire nem emlékszem.  Mér?

- Olyan feldúlt volt.

- Miből gondolod , hogy miattam?  Én tehetek arról , ha ideges?  - kezdett kiabálni.

- Nem ezt mondtam.

- Hagyjatok egyedül piheni szeretnék.

- Ne hívjuk a mentősöket?

- Csak hagyjatok aludni.

- Oké.

Kilépve a szobából egy oltári buli fogadott. Mindenhol  piásüvegek  a földön füves cigi illata terjengett a levőgöbe.  Lányok táncoltak az asztalon , eltört váza darabjait dobált néhány fiú betörve vele egy ablakot.

- A bulinak vége mindenki  húzzon haza  vagy ahova akar, de itt nem maradhat. – üvöltött Louis felállva egy székre.

- Nálad mindig ilyen hamar vége a buliknak? Még csak 1 óra . –szólt közbe egy srác.

- Ha nem teszik ne gyere többé ide, de tud  nálam vannak a legjobb bulik viszont jóból is megárt a sok szóval tipli van. Ja és még  valamit. – húzott be neki egyet.

- Köcsög.

A srác ráugrott Louisra , de ő gyorsan fordított a helyzeten és maga állá gyűrte. Körbe állták őket  az emberek  és mindenki Louis nevét skandálta. 

- MI a jó büdös picsa van?Húzzon most azonnal mindenki haza! – szólt közbe Liam.

- Na megjött az ügyvéd is.  ­– nevetett  a srác miután leszedtük róla Louist.

- Mit mondtál?

- Drága Louiska te egyedül már nem is hozhatsz döntést, mert megjelenik apa és leállít,  jajj elfejtettem te sose fogod érdekelni az apádat. Mert egy kis mocskos buzi vagy a haverjaiddal együtt.

- Engedj el! – próbát kiszabadulni a kezeim közül. – Megjárod még, hogy így beszélsz rólam és a barátaimról.

- Tőled még a nyuszikák se félnek.

- Elég! – hallottunk egy erélyes hangot.

- Zayn?

- Kibaszottul elegem van,  mindenki szépen kilép azon a retkes ajtón értve vagyok? Mondom értve vagyok??

- Igen!

- Akkor mért vagytok még mindig itt?!

Zayn egy perc alatt kizavart mindenkit. Leesett állal néztünk a barátomra aki halál nyugodtan ült le egy székre.

- Mit néztek?

- Rosszul hittem nem vagy te gyenge. Tökéletes vagy Niallnek. – nevetett Liam.

- Köszi. – hajtotta le pirulva a fejét.

- ÓÓ de cuki. – motyogta Louis a kezembe, most tűnt fel, hogy még mindig nem engedtem el.

- Bocsi.

- Engem nem zavar ha mögöttem állsz. – nyalt bele a fülembe.

- Jézus te vérzel.

- Csak egy kis karcolás még ütni  se tud rendesen.

- Ellátom.

- Nem kell.

- Értek hozzá.

Behúztam a fürdőszobába és a kád szélére ültettem.  Megkerestem az elsősegély csomagját és neki kezdtem a fertőtlenítésnek.  A betadinenal áztatott vattával törölgetem az arcát.

- Nem vagyok gyerek!

- Ki mondta, hogy az vagy?

- Úgy bánsz velem mintha az lennék.

- Én nem tartalak gyereknek sőt.

- Mit takar a sőt szó? – kérdezett vissza.

- Hát szerintem te nagyon férfias és mégis cuki vagy.

- Férfias? – búgta a fülembe.

- Az. – nyeltem nagyot.

- Kipróbálhatnád mennyire vagyok az.

- Khmm kész a sebed.

- ÓÓ köszi. – pattant fel.

- Szívesen.

- Mivel hálálhatnám meg?

- Nem kell semmi.

- De én szeretném.

- Nem kell.

- De. – szorított be a sarokba.

- Én..

- Fogd már be azt a nagy pofád. – csókolt meg.

Még soha senki nem csókolt úgy ahogy ő. Egyszerre volt vad,  lassú és érzéki. Teljesen elvesztettem a fejem  tőle. Egyik kezemmel a hajába túrtam a másikkal a fenekét markolásztam.  Az ő kezei meg  bebarangolták a testem .

- Most hagyjuk abba vagy én nem fogok tudni megállni. – lihegte a számba.

- Ki mondta, hogy meg kéne állnunk.

- Igazad van. – csókolt meg újra.

- El..kéne..jutnunk..a szobádba.

- Oké.

Végig rángatott a folyosón be a szobájába. Bevágta az ajtót és teljes erejével a   falba passzírozott.  Újra ráhajolt az ajkaimra.
- Ugorj!

- MI?

- Ugorj az ölembe!

- Ja oké. – pirultam el.

- Na mi lesz ugrasz? – nevetett fel.

- Igen.

Felvett az ölébe és úgy vitt az ágyra majd ledobott  rá. Fölém magasodott és a kulcscsontomat kezdte csókolgatni, de éreztem, hogy legszívesebben már rég széttépet volna.

- Nem kell féltened nem vagyok egy ne bánts virág. – szólaltam meg rekedtes hangon.  

- Oké. – csókolt meg vadul és birtoklóan.

Áttért a nyakamra és gyenge csókokkal halmozta el majd egy hírtelen mozdulattal belém mélyesztette a fogait úgy, hogy a vérem is elkezdett folyni.  

- Ááá. – nyögtem fel.

- Szóval szereted ha durvák veled az ágyba.

- Igen.. nagyon szeretem.

- Hát akkor ne cicázunk.

- Mi?

Nem szólt semmit csak felállt,  elsétált a szekrényéhez és kivett egy kartondobozt.  Letette az ágyra és én felültem, hogy belenézhessek.  Az egész tele volt szex játékszerekkel és ami még jobban meglepet, hogy már a látványuktól is beindultam. 

- Melyiket próbáljuk ki? Talán az ostort vagy a seggdugaszt mit szeretnél drága?

- Nem tudom. – hajtottam le fejem.

- Tudod mit?  Legyen minden.

Levetkőztetett és a kezeimet kikötözte. Felém magasodott és szép lassan végigharapdálta a testem. A V-vonalamnál megállt egy pillanatra majd végig nyalt rajta ezzel belőlem  egy hatalmas nyögést kiváltva.

- Css.. Nem tudsz csendbe maradni?  Megoldjuk. – hajolt fölém és tett a számba egy szájpöcköt. – Ez addig lesz bent amíg meg nem tanulsz csendbe lenni.  – bólintottam párat, hogy jelzem megértettem.

Szép lassan végig nyalt az egész hosszomon majd a szájába vette. A nyögésemet még a pöcök se tudta elfedni. Egyből kivett a szájából.

- Még sose találkoztam olyan emberrel aki még a pöcöktől is tudod nyögni nálad valami sokkal drasztikusabb kell.  Viszont sajnos nekem olyanom nincs,  így most homédbe kitaláltam valamit remélem tetszeni fog.  

Ő is levetkőzött, a szemem akaratlanul is a férfiasságára tévedt amitől újra felnyögtem.  Kivette a pöcköt a számból és helyette magát rakta be.  A makkját szopogattam nyögést kiváltva belőle.  

- Tudsz mélytorkozni ugye? – vette ki farkát a számból.

- Igen..tudok.

- Hála az égnek.

Egy erős mozdulattal teljesen a számba lökte magát amitől fulladozni kezdtem. Próbáltam az orromon keresztül  lélegezni kisebb nagyobb sikerrel.  Kihúzta magát belőlem és én ezt az alkalmat használtam ki.

- Irányíthatok?

- Mi?

- A szopást irányíthatom? – tettem fel újra a kérdést.

- Igen. – lepődött meg és oldozta ki a kezeim.

Magam állá gyűrtem. Végig nyaltam a testén elhelyezkedve a csípőjénél.  Megnyaltam a heréjét hatalmas nyögést kiváltva belőle.  Bevettem a számba teljes hosszát és a szájpadlásomhoz veszítettem, nyeltem egy nagyot amitől neki megint nyögés szalad ki a száján tudtomra adva, hogy jól csinálom.  Ütemesen kezdtem mozgatni a fejem amitől teljesen elvesztette az eszét.  Az egész testében remegett.

- Most hagyd abba mert elélvezek és én a kerek popsidba akarok élvezni nem a szádba.

Kivettem a számból hímtagját és ő máris fordított a helyzeten. Ajkamra hajolt és olyan hévvel csókolt meg, hogy  összekoccant a fogunk és elharapta a szám.  A nyakamat csókolgatva vezette belém az egyik ujját és kezdett neki a tágításnak.  Fájdalmasan nyögtem fel. Kihúzta ujját és a számhoz emelte.

- Nyálazd be! Túl szűk vagy.

Engedelmeskedtem neki, próbáltam minél több nyálat az ujjaira juttatni, hogy síkosakká váljanak. Kivette ujjait a számból és mindkettőt belém vezette.  A fájdalom elviselhetetlenek bizonyult.

- Ennél sokkal nagyobb a farkam azt, hogy fogod bírni?

- Menni fog. – jelentettem ki.

- Remélem is.

Mikor elég tágasnak érzet felhúzta magára az óvszert amit utána síkosítóval kent be  és hasamra fordítva belém illesztette a makkját.  Fél hosszával belém csúszott. A fájdalom ami a testem  érte elviselhetetlen volt. Mindenem feszült és görcsbe állt. Próbáltam ellazulni, de nem igazán ment. A nyakamhoz hajolt és apró puszikkal borította be amivel elterelte a figyelmem és teljesen belém tudott csusszanni.  A fájdalom helyét lassan átvette az élvezet aminek hangot is adtam.  Felemelte a csípőm ezzel eltalálva egy olyan pontot amitől csillagokat láttam.

- Ott. – nyögtem.

Lökése között lenyúlt a farkamhoz és a kezével felvéve a tempót kezdet dolgozni rajtam. A gyönyör kapuját hamar elértem és a nevét nyögve élveztem a kezére. Minden porcikám remegett és az élvezet hatása alatt állt.  Pár lökés után ő is elélvezett bennem.

- Ez jól esett. – feküdt mellém mosolyogva.

- Nekem is.

- Én nem vagyok ilyen típusú ember, de öhhm lennél  a barátom?

- Igen.  – öleltem át.

- Szép álmokat Göndörke.

- Neked is.

Egymást ölelve aludtunk el.

3.rész

 Bocsánat, bocsánat,  bocsánat tudom hétfőre ígértem részt, de sajnos nem volt rá időm. Sajnálom. Viszont most van!! Jó olvasást.

Zayn:

- Elég! – szólt bele Louis. – Mindenki lenyugszik a büdös picsába. Harry és Zayn  hazatakarodik, de  előtte megadják  Liamnak a telefonszámukat. NIall leül és befogja a pofáját és a falat ki fogja fizetni nekem. Liam meg kikíséri a vendégeink. Én meg elmentem felöltözni. Most mindenki dolgára!

- Gyertek  srácok. – mosolygott Liam ránk. – Itt a telefonom írjátok be a számotokat ha kész megcsörgetem valamelyikkőtöket és elmentitek oké?

- Igen.

Elköszöntünk és indultunk haza. Csendben sétáltunk egymás mellett mikor nem bírtam tovább.

- Harry mi volt ez? Te sosem viselkedsz így kivéve a focicsapattal, de az miattam van.

- Nem tudom egyszerűen az idegeimen táncolt.   Most már tudom, hogy kicsit forrófejű voltam. – sütötte le a szemét.

- Szerintem nem ártana bocsánatot kérned,  Louis nem tűnik rossz fejnek.

- Tudom majd felhívom Liamet. Héé nekünk nem macskát kéne vennünk.

- De ha megígértem. Kíváncsi leszek anyud reakciójára. – nevettem.

- Szerintem örülni fog rég volt cicánk bár inkább te mond el neki.

- Hogy engem dobjon ki?!

- Igen!

- Na jó elintézem.

Hazakísértem Harryt ahol megbeszéltük a cicát az anyukájával  bár kicsit ideges volt mert egyből leesett neki, hogy nem voltunk suliba. Felhívtuk Liamet, hogy elhívjuk Louist, nagy meglepetésünkre belement.  Én is haza sétáltam.  Az ajtón belépve  megláttam Perriet aki valami romantikus filmet nézett.  Levettem a cipőm és mire újra felnéztem  egy kék szempár vizslatott.

- Hol voltál? Anya és apa  halálra aggódták magukat.  Szerencséd, hogy itthon voltam, így falaztam neked, ha kérdezik Harrynél voltál.  – mondta egy szuszra.

- Nyugi Perrie jó helyen és Harry is velem volt.

- Akkor jó.

- Perrie  megkérhetlek valamire? Nagyon fontos lenne.

- Persze öcsi,  na lökjed mi  van?

- Hát tudod most nagyon tetszik valaki és hát át  kéne alakítanod tudod, hogy menőbb külsőm legyen vagy mi.  – vakargattam a tarkóm.

- MI? Persze, hogy segítek. Na és ki az? Hívhatóm Jadet segíteni?   - pörgött fel.

- Köszi.

- Na elmondod ki az?

- Még nem szeretném.

- Oké amit csak szeretnél öcskös. – túrt bele a hajamba. –Mikor kezdjük?

- A holnap jó neked?

- Igen, de várj ma péntek van?! Te nem voltál suliba? Hajj csak anyáék meg ne tudják.

- Mivel nekem ilyen cuki és aranyos testvérem van honnan tudnák meg.

- Oké nem mondom el.

- Köszi. Na elmentem cicát venni Hazzának .

- Mért vesztek macskát?

- Egy szimpla ígéret.  – kacsintok rá.

- Meg vagytok ti húzatva. – nevetett.

- Tudjuk.

Felsiettem  a lépcsőn és átöltöztem majd egy könyvel elindultam a parkba. Harry már ott ült a kezébe a Trónok harca új kötetével.

- Szia.

- Szia. – nézett fel a könyvből.

- Mikor jön?

- Elméletileg fél óra  múlva.

- Oké.  Mért vagy, így kicsípve?  - mértem végig.

- Nem vagyok kicsípve.

- De ki vagy. – mosolyogtam. – Neked tetszik Louis. Már értem a reggelt.

- Nem tetszik!! – üvöltött le.

- Neked tényleg tetszik,  pedig csak tippeltem. – néztem a zöld szemibe döbbenten.

- És ha bejön akkor mi van?

- Semmi. – nyitottam ki a könyvem mosolyogva.

Louis pontosan érkezett természetesen motorral nem is tudom mit vártam.  Elmentünk a közeli állatkereskedésbe és hazahoztuk a cicát akit Harry Lounak nevezett el.  Kicsit se levágó,  bár Louisnak nem igazán esett le amin jót röhögtem magamba.  Elváltam Harrytől és bementem a házunk ajtaján.

- Zayn drágám hol voltál az este. – sietett felém az anyám.

- Perrie nem mondta?  Harrynél.

- De mondta csak nálad is rákérdeztem mindig szólsz ha nála alszol.

- Anya nagy gyerek vagyok már,  úgy gondoltam elég ha  Perrie majd elmondja nektek.

- Tudom egyszer bele kell majd törődnöm, hogy már szinte felnőtt vagy.  Nincs már egyetlen egy kisgyerekem se.– morzsolt el egy könnycseppet.

- Jajj anya. – öleltem magamhoz. – Mi mindig is a te kisgyerekeid leszünk akkor is ha már bottal járkálunk az idősek otthonába ahova bedugtak az unokáink.

- Annyira szeretlek titeket.

- Mi is anya ezt Perrie nevébe is bátran mondom.

- Na jó nyomás enni és aludni már 9 óra.

- Még csak 9,  inkább így mondanám . – szaladtam a konyhába nevetve.

- Ne rohanj nem vagyok én már mai csirke nem bírom az iramot.

- Apa?

- Fent van készül aludni és én is szóval szia szívem szép álmokat. – puszilt meg.

- Nektek is.

Gyorsan megvacsoráztam és előkészültem az alváshoz. Reggel a nővérem ordítozására keltem.

- Zayn bébi keljen fel itt van  Jade is,  sietnünk kell még mielőtt ellopják a jó cuccokat.

- Hagyjál!

- Zayn ha nem kelsz fel 1 percen belül ide hívom Jadet és kirángatunk innen, de tudod, hogy annak mi a vége.

Egyből kipattant a szemem egyszer már ezt eljátszottuk, de egy törött kar lett a vége az én törött karom.  Nem  igazán foglalkoztam mit veszek fel ,  hajamba meg csak beletúrtam, de egyből megbántam mikor megláttam a nővéreméket. Ők úgy néztek ki mintha valamelyik címlapfotózástól jöttek volna.

- Nekem is ki kéne öltöznöm?

- Nem vagyunk kiöltözve. – nevette Perrie.

- Hát jó.  Na eszek és mehetünk.

A reggeli után elrángattak a közeli nagy pláza szerű helyre és minden boltba betuszkoltak. Bénábbnál bénább ruhákat rám aggatva.  Épp ettünk mikor Liam hívott.

- Szia. Nincs kedvetek egy bulihoz Louisnál?

- De persze. Hánykor?

- Gyertek 10-re hívod Harryt vagy én telefonáljak.

- Hívom. Szia.

- Csá. – rakta le a telefont.

Írtam egy üzenetet a Hazzának, hogy  mikor hol legyen amire egy okkal válaszolt. Van egy olyan érzetem ha nem lenne ott Louis akkor nem engedett volna el vagy ő nem jött volna.

- Bele kell húznunk buliba megyek és ő is ott lesz.

- Oké akkor szerintem tudom mi kell nekünk.

Jade bevitt minket egy fekete cuccokkal teli boltba ők nagyon kitűntek onnan a virág mintás cuccaikkal.

- Te honnan ismered ezt a helyet?

- Tudod van egy unokaöcsém aki gót. – nevetett fel.

Elszabadultak az üzletbe és végre normális ruhák kerültek rám.  Megtaláltuk a tökéletes ruhát egy szűk fekete farmer feszes fehér pólóval és egy bőrdzseki .  A lányok beültettek a fodrászhoz ahol egy szőke tincset festettek a hajamba.

- Jézusom!

- Ugye milyen jó. – mosolyogtak mint az angyalok.

- Ez egy szőke tincs?

- Igen illik hozzád.

- Óó te jó ég!

- Na ne szarj be öcsi az a lényeg, hogy jól nézel ki.

- Hajj na jó siessünk mert még borotválkozni is kéne.

- Nem!!

- Mi?

- Ez a kis borosta ami rajtad van marad mert rohadt jól nézel ki vele, ha nem a nővéred lenne a legjobb barátnőm már rég alattam nyögnél.

- Vigyázz a szádra Jade ő az öcsém. – szidta le Perrie.

- Jó jó nem mondtam semmit.

- Ajánlom is.

A buli előtt lefürödtem és felöltöztem a hajam felállítottam, hogy az ég felé merdezen.  Nagy léptekkel indultam le a lépcsőn.  

- Wáá . – hallottam  két nő hangot.

- Mi az?

- De szexi vagy.

- Köszönöm. – pirultam fülig.

- Anya anya!! – szólítgatta Perrie.

- Itt vagyok. – jött ki a konyhából egy tányérral, mikor meglátott elejtetett . – Ez az én fiam?

- Rossz?

- Nem ez.. több mint tökéletes. – mosolygott.

- Köszi anyu. Sietek, sziasztok.

A buliba érkezve most valahogy körül álltak az emberek és egyre többen szeretek volna velem inni. Félig részegen táncoltam  nálam 6 évvel idősebb srácokkal akik egyre jobban fogdostak. Egy erős kéz ránt ki közülük. Egy dühös kék szempárba botlik az én alkoholtól csillogó szemeim.

- Mi csinálsz?

- Közöd? Szerintem nem kell beszámolnom arról mit csinálok és kivel. Tudtommal nem tartozok hozzád.

- Igazad van akkor dugasd meg magad! Semmi közöm sincs hozzá. De tud attól, hogy megváltoztattad a külsőd itt senkinek nem kellesz jobban max így elmész már egy dugásnak, de az itt jelenlevőknek soha sem leszel több beleértve engem is. – tűnt el a szemem elől.

Az ájulás szélén álltam mikor az ajtón betoppant Harry és amit meglátott felém sietett.  

- Bocs, hogy késtem csak… - kezdett el magyarázkodni, de végét már nem hallottam. 

2.rész

Louis

Álmosan nyitottam ki a szemeim. Halk horgolást hallottam a bal oldalamról.  Liam ott  feküdt békés arccal. Biztos tegnap áthívtam, sokat ihattam  ezért nem emlékszem semmire meg emiatt lehet a borzalmas fejfájás és szédülés.  Felálltam és belépdeltem a fürdőszobámba, hogy lemossam magamról  a tegnapi piszkot. A meleg víz égette a bőröm, de fel is frissített. Egy alsóba bújva vizes hajjal lépkedtem lépegettem  a konyha felé. Épp a serpenyőt vettem elő, hogy rántottát  készítsek magamnak és Liamnek mikor hangokat hallottam a nappali felől.  Nem ismertem fel őket így a serpenyővel a kezembe közelítettem meg a kanapét ahol két idegen fiú beszélgetett.  Mögéjük osontam és egy hírtelen mozdulattal fejbe vágtam a serpenyővel mindkettő.

- Aaúú bazd meg ez mért kellett? – nézett rám egy smaragd zöld szempár.

- Kik vagytok?

- Louis!! Mi az istenfaszát csináltál már megint?! – lépett be Liam is.

- Te ismered őket?

- Igen ahogy te is. – sóhajtott.

- Mi volt itt tegnap este?

- Buli,  megünnepeltük, hogy megint Niall nyert.

- Ó sajnálom nagyon fájt?

- Igen. – szóltak egyszerre a tarkójukat simogatva.

- Bocsánat nem emlékszek semmire. Louis Tomlinson.  – nyújtottam a kezem.

- Zayn Malik.

- Harry Styles.  

- Éhes vagyok együnk. Liam csinálsz kaját. -  néztem rá kérlelően.

- Te vagy a házigazda. 

- Deee.. – nyújtottam meg  az e betűt. – Nekem fáj a fejem.

- Akkor mi mit mondjunk. – akadékoskodott Harry.

- A száj alap állásba göndörke.  – villantottam szívdöglesztő mosolyt.

- Velem ne kötözködj nem félek tőled simán leüthetnélek. -  magasodott felém kihasználva azt, hogy mennyivel alacsonyabb vagyok.

- Ne beszélj, így velem  a saját házamba. Különben is honnan veszed, hogy nyernél ha ellenem játszol.  Egy mozdulat és már alattam feküdnél. Még egy szó és ki is próbálhatjuk.

- Inkább megcsinálom a reggelit.

- Én meg felöltözök. – fújtattam még  mindig a göndöre.

- Jól is teszed senki nem kíváncsi a testedre.

- Mit mondtál. Igenis jó testem van és mindenki szereti nézni.  Az, hogy neked rossz az ízlésed nem az én gondom.

- Nincs baj az ízlésemmel. A vékony kis tested és borzos hajad meg kék szemeid senki figyelmét nem keltik fel nem csodálom, hogy nem feküdtél le az este senkivel.  

- Mit ha a te göndör fürtjeidre és  a kidolgozott testedre tapadnának a nők vagy  a pasik. – nevettem el a végét.

- Igenis tapadnak rám!

- Persze.

- Fogd már be! – lökött meg.

- Ne mondj ilyeneket a házamba.  – ugrottam rá.

A hirtelen érkezett súlyomtól elterült a földön én meg rajta kötöttem ki.  Felültem a csípőjére és épp ütni készültem mikor egy ajtó nyitódásra lettem figyelmes. Harry kihasználta a figyelmetlenségem és megfordította  a helyzetet.

- MI a fasz folyik itt? – kúszott a tudatomig a barátom hangja.

- Ó hali Niall. – löktem le a göndört magamról.

- Mi folyik itt?

- Niall. – kezdte Zayn a kanapéról, fel sem  tűnt, hogy leültek rá.

- Te mégis mér vagy itt?

- Niall én..

- Ki a francnak képzeled magad, hogy neki esel a barátomnak a saját házába? – intézte a szavait Harrynek. – Te meg csendben tűrőd, hogy Louist megalázzák a legjobb barátod. Na a legrosszabbat utolsónak hagytam.  Zayn itt töltötted az éjszakát? Nem is érdekel de most szépen eltűnsz innen és a göndört is viszed magad.  Ha még egyszer meglátlak  Louis vagy Liam közelébe beverem azt a csinos kis képed.  Értve vagyok!! Ja és valaki mondjuk Liam csinál nekem most gyorsan egy rántottát!

- Niall nyugodj le! – szólt rá Liam. Nem tudom, hogy volt hozzá bátorsága én még egy óra múlva se mernék még csak ránézni sem.

- A fasz nyugszik le. Legalább neked lenne annyi eszed, hogy nem állsz szóba velük.

- Niall ők jó fejek beszélgess velük!

- Látom milyen jó fejek.  Az egyik neki esik a legjobb barátomnak a másik meg nem képes felfogni, hogy csak megdugtam és kész.

- Niall kérlek.

- Ne próbálj nyugtatni! Hozzám ne érj!  Liam húz a közelemből!  Hagyj békén! – ütött bele a falba úgy hogy a keze nyoma ott maradt.

- Elég! – szóltam közbe. -  Mindenki lenyugszik a büdös picsába. Harry és Zayn hazatakarodik, de előtte megadják Liamnek a telefonszámukat.  Niall leül és befogja a pofáját és a falat ki fogja fizetni nekem. Liam meg kikíséri a vendégeink. Én meg elmentem felöltözni. Most mindenki dolgára! – üvöltöttem a végén.

- Gyertek srácok. –mosolygott Liam a fiúkra.

Még engem is meglepett, hogy mindenki hallgatott rám el se hiszem. Eddig mindig csak kiröhögtek.  A szekrényemből kivettem egy bemelegítő alsót és egy pulcsit majd visszaslattyogtam az étkezőbe. Liam kaját csinált Niall meg maga élé bámulva ült. Csendben letettem a seggem és várakozva néztem a szőke barátomra.

- Mi van?

- Az van, hogy egy  kurva nagy fasz vagy.

- Mért is?

- Meg se akarod ismerni.

- Mért akarnám megismerni?

- Mert azok után, hogy  sokszor  aláztad már a porig ő még mindig itt van és próbál jó képet vágni az egészhez pedig senki  sem  hibáztatná azért ha feladja.   Viszont nem fogja mert valami különös oknál fogva beléd szeretett én sem értem egy kutya nem szeretne beléd. – sóhajtottam.

- Nem kértem, hogy kioktass. Azt csinálok amit akarok.  – mosolygott önelégülten.

- Hát persze. Liam mikor lesz kaja?

- Most . – tette elénk.

Csendben falatoztunk  mikor megcsörrent a Liam telefonja. Hangosan beszélt majd felém nyújtotta a készüléket.

- Haló?

- Louis?

- Igen.

- Öhmm bocsánat, hogy neked estem.  – motyogta a telefonba göndörke.

- Semmi.

- Engesztelésül eljössz velem és Zaynnel cicát venni?

- Én?

- Igen. Tudom nem egy rossz fiúhoz illik, hogy cicát  nézzen egy hülyegyerekkel, de örülnék ha jönnél vagyis örülnénk és jó ez hülye…

- Megyek. – vágtam a szavába.

- Tényleg?

- Igen. Hol és mikor?

- 2 óra múlva  a parkba.

- Oké ott leszek. Szia.

- Szia. – tette le a készüléket.

Egy órakor neki kezdtem felöltözni a szokásos fekete csőgatya szürke póló kombinációmat vettem fel és már indultam is a parkba természetesen motorral. Imádom azt ahogy száguldozva az utakon  a hajam kap a szél olyan irreális érzés.. A járgányom magam mellett tolva sétáltam be a parkba.  A két fiatal fiút egy nagy tölgy mellett láttam meg épp olvastak mindketten egy könyvet borzalmas bagázs.  Kuncogtam el magam. Felkapták a fejüket a hírtelen jött hangra majd egyszerre mosolyodtak el.

- Eljöttél?

- Amint látjátok.  – mosolyogtam.

- Nem is vagy olyan,  mint elsőre tűntél. – morfondírozott a fekete.

- Én nem vagyok Niall.

- Hát sajnos nem. – mosolyodott el szomorúan én meg próbáltam visszaszívni amit mondtam , nagyon megkedveltem ezt két srácot.

- Nem szomorkodj egyszer úgyis észhez tér. Viszont egy dologra megkérlek bármit mond vagy  tesz felejtsd el és tarts ki mellette oké?

- Próbálom észben tartani.

- Na nem azért jöttünk, hogy cicát nézzünk?

- De.

- Akkor nyomás.

Az állatkereskedésig be sem állt Zayn szája állandóan Niallről beszélt már értem mért ilyen ingerlékeny a göndör én se bírnám sokáig egy huzamba ezt hallgatni.  A kereskedésbe egyből a kiscicákhoz vezetek minket. Leguggoltunk mindannyian a megfelelőt keresve igaz én nem ismertem túlzottan Harryt.  A lábamhoz somfordált egy kék szemű szép szürke kiscica valahogy magamra emlékeztetett. Oda bújt hozzám, de amikor meg akartam simogatni felfújta magát.

- Ő kell. – ugrándozott a göndör.

- Melyik? – néztünk rá.

- Az aki Louis lábánál van.

- Nem engedi, hogy megsimogassam nem lesz ő jó neked. – akadékoskodtam.

-   Megnézzem. – guggolt elém.

A cicához intézet néhány szót majd nagy tenyerét a kis jószágra helyezte aki dorombolva  bújt hozzá. Felkapta az állatot majd az eladóra nézett.

- Mennyi lesz?

- Ingyen a tiéd eddig senki  közelébe nem ment és nem engedte meg, hogy megsimogass valaki, sok kislányt siratott meg pedig nagyon szép cicus, ő kiválasztott titeket.

- ÓÓ nagyon köszönjük. – ölelte magához az eladót a cicával együtt.

- Nem tesz semmit. – mosolygott a hölgy. – Mi lesz a neve? Fiú cica.

- Lou. – mondta ki  némi gondolkozás után.

- Mi? Mért?

- Mert rád emlékeztet és, így már a neved is birtokolja. – pirult el.

- Fiúk nekem mennem kell. Sziasztok.

A motorra felpattanva sietem haza ahol Niall várt, hogy elvigyen dolgozni a közeli sikátorhoz. Nem szeretek  oda motorral járni így inkább mindig elvitettem magam Niallel. A sikátorba leszálltam a járgányáról és belekezdtem  a  munkámba.